Fejlesztő pedagógus
… időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnik a drágakő csillogása
A fejlesztő óvodapedagógusi munka olyan pedagógiai tevékenység, amely a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztését, ill. a sérült funkciók javítását, az esetleges hiányzó funkciók pótlását szolgálja. Megelőzi, vagy csökkenti azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés, vagy egyéb okok miatt keletkeznek a gyermeknél, megváltoztatja a kialakult negatív motivációkat, csökkenti a viselkedési zavarokat, megelőzi a neurotikus tüneteket, melyek a már esetlegesen elszenvedett sorozatos konfliktusok és frusztrációk miatt kialakulhatnak.
A foglalkozásokon alapvető tevékenységünk a játék, hiszen a gyermeknek ez az elsődleges tevékenysége, ezen keresztül ismeri meg a világot, fejlődik személyisége, képességei.
Az óvodás gyermekek 20-25%-ánál feltételezhető valamilyen idegrendszeri funkcionális zavar, amely a tanuláshoz szükséges képességek nem megfelelő működéséhez vezet. A részképesség zavarok feltételezik a mozgás, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás folyamatainak hiányos működését. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek tipikus viselkedési tünetekkel bírnak: vagy állandó mozgásban vannak, de mozgásukban koordinálatlanságot figyelhetünk meg, vagy éppen figyelmetlenséget észlelünk, nem tudják követni az utasításokat, „elvesztik a fonalat”, vagy az is lehet, hogy feltűnően passzívak, közönyösek, visszahúzódóak.
Ez az állapot azonban nem megfordíthatatlan folyamat. Megfelelő időben, megfelelő ideig, megfelelő minőségű, a gyermek életkori sajátosságait figyelembe vevő, egyénre szabott fejlesztéssel akár teljes javulás is elérhető. A fejlesztés feladata, hogy megkeresse, hol maradt el a gyermek, melyik képessége nem fejlődött kellő mértékben. Ilyenkor megfigyeléseket végzünk, egy-két számára játékos formában végzett teszttel megnézzük, mi az a tevékenység / képessé / készség amiben sikeres, így visszalépünk arra szintre, ahol elakadt. Az egyénre szabott fejlesztésről tervet készítünk, amelyben minden tevékenységet játékossá teszünk, hogy a gyermek számára minél változatosabb, sikerélményt biztosító tevékenység legyen.
Segédanyag a beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek felismeréséhez:
Figyelemhiányos/ hiperaktivitás zavarra utaló tünetek (legalább 6 hónapon át, 6 tünet jelenléte):
• Nagyon ügyes a nagymozgásokban vagy éppen ellenkezőleg, a nagymozgása összerendezetlen
• Állandóan rohangál, ugrál, felmászik mindenre
• Vakmerő, nem fél semmitől, nincs veszélyérzete
• Gyakran megsérül
• Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá
• Nehezen követi az utasításokat
• Nehezen fogadja el a szabályokat
• Nehezen csatlakozik társaihoz
• Figyelme csapong, könnyen elterelődik
• Nehezen tud egy helyben ülni, állandóan nyüzsög (motoros nyugtalanság)
• Nem tud kivárni, azonnal akar mindent
• Hamar ráun a játékokra, és gyakran váltogatja őket
• Ha valamilyen kívánsága nem teljesül azonnal, indulatosan reagál (agresszió, düh, sírás)
• Szeret központban lenni, vagy nagyon visszahúzódó, szégyenlős, a háttérből figyel
• Állandóan csacsog, be nem áll a szája
• Nem lehet egyedül hagyni, igényli a felügyeletet, a felnőtt jelenlétét
• Nem szeret rajzolni
• Sokszor veszíti el játékát
•Nehézséget okoz a szóbeli jelzések felfogása, megértése
Finommotoros koordináció zavarra utaló jelek:
• Cipőkötés, gombolás gondot jelent
• Sorozatos mellényúlás
• Vágás, gyurmázás, gyöngyfűzés hajtogatás problémát jelent
• Görcsös ceruzafogás
• Alaktalan firkálás, túlnyúlik a 3 éves koron
• A kezében minden összeroppan
• Ne nem ismeri az ujjait
Mozgás, motorium (mozgásrendszer- és szabályozás) zavarra utaló jelek:
• A két testfél összehangolt működése problémás (pl.: páros lábbal ugrás, dobolás) (Mozgásos asszimetria (valamely végtag feltűnő ügyetlensége a dominancián (túlmenően)
• Szembetűnő általános motoros ügyetlenség (pl.: lépcsőn járás, egyenes vonal mentén haladás, kisebb akadály átlépése, átugrása esetén)
• Testtartás problémái (túl feszes, görcsös tartás, vagy ellenkezőleg, túlzottan lógó petyhüdt végtagok)
•Nem tudja időben befejezni a mozgást, mert nem észleli megfelelően a tárgyak hozzá viszonyított távolságát
Dominancia zavarra utaló jelek:
(A dominancia az egyik oldali szem- kéz- fül- láb használatának az előnyben részesítése, az egyik oldali szerv jobb teljesítménye, gyorsabb észlelése, gyorsabb reakciója, nagyobb ügyessége és ereje.)
• Keresztezett dominancia
• Kevert dominancia
• Kétoldaliság
• Átalakított dominancia
Beszéd területén jelentkező eltérések:
• Megkésett beszédfejlődés (intő jel lehet, ha a baba nem gagyogott, 2-3 szó után leállt a beszéd fejlődése, inkább mutogatással értette meg magát, vagy idegenek számára érthetetlenül beszélt)
•Elhúzódó beszédhibák (pöszeség, hangzócsere, elmosódott artikuláció, motyogás, hadarás)
• Szűkös szókincs, tőmondatok használata kevés igével, szómegtalálási nehézség, inkább körülír dolgokat, mint megnevezi
• Túlzott bőbeszédűség (problémát jelenthet a lényegkiemelés képességében)
• Diszgrammatikus beszéd (toldalékokat helytelenül használja)
• Relációkat kifejező névutók hiánya (téri tájékozódás zavara) helyette ragot tesz (pl.: virág fölött helyett: virágnál)
•Mese-vers nehéz tanulása a szóemlékezet problémáját jelenti
•A szóbeli ingerekre nem megfelelő reakció ép hallás esetén beszédértési problémát jelez
• Monoton beszéd, hangerő, hangsúlyozás hiánya szintén problémát jelezhet, mely rossz ritmusérzékkel, és dallamvisszaadással is párosulhat
Lateralitás zavarra utaló jelek:
(A test egyik felének az ellenkező oldali testrészekkel szembeni előnyben részesítése, jobb teljesítőképessége.)
•Kialakulatlan testséma
•Beszédbeli bizonytalanság bal-jobb fogalmával kapcsolatban
•Iránycsere
•Egyik testfél, külső tér egyik felének figyelmen kívül hagyása
•Soralkotás jobbról- balra
Hallási percepció (észlelés) zavara
•Gyakori visszakérdezés, bizonytalanság abban, hogy mit is hallott (normál hallás esetén azt jelentheti, hogy a gyermek rosszul elemzi a hallási ingereket, pl.. zöngés-zöngétlen, vagy rövid-hosszú hangzók keverése)
• Hallás után tanított versek, énekek torzulása jelezheti a percepció, ill. az emlékezet zavarát
Vizuális percepció, emlékezet zavara
•Bizonytalan formafelismerés, ha más környezetben, más méretben van
•Irány szerinti tájékozódás nehézségei (pl.: egy irányba néző dolgok felismerése feladatlapon)
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgásfejlődés szerepét az idegrendszer érésének szempontjából. A mozgás az első nyelv, amit a csecsemő használ; ennek segítségével fedezi fel környezetét és tanulja meg uralni a testét. A tanulászavar sokszor visszavezethető a nem megfelelő mozgásfejlődésre. Ezért már csecsemőkorban figyeljünk fel arra, ha gyermekünk mozgásfejlődése nagyon lassú (későn ül, áll, jár), illetve ha valamelyik mozgás kimarad a fejlődés során (pl. nem kúszik-mászik). Óvodáskorban a mozgásfejlődés elmaradása jelzésértékű. Feltűnhet, ha gyermekünk ügyetlen: ha nem tudja elkapni a labdát, mozgása összerendezetlen, túl lassú vagy túl kapkodó, ha lábai összeakadnak, és gyakran elesik. Nagycsoportban már illik a lépcsőn váltott lábbal menni, s kell tudni hátrafelé járni. Sokan ezt is nehézségként élik meg. Nemcsak a nagymozgásban, hanem a finommozgásban és a szem-kéz összehangolt működésében is éretlenséget tapasztalhatunk. Gyakran megfigyelhető, hogy a gyermek ceruzafogása görcsös, úgy rányomja az íróeszközt, hogy harsan a papír, vagy épp ellenkezőleg, alig láthatóak a vonalai. Rajzainak színvonala korához képest elmaradást mutat. Nem tud vonal mentén nyírni, ruhát begombolni, gyöngyöt fűzni, suta az apróbb tárgyakkal való játékokban. A cipőfűzőjét még az óvodáskor végére sem tanulja meg bekötni.
Nézzünk néhány ötletet!
•Kúszás, mászás a szőnyegen, a cél valamilyen tárgy elérése, közben kialakul a váltott kéz és lábmunka.
•Egyenletes járás vonal mentén, a szőnyeg szélén, kis-és nagy lépésekkel, irányváltoztatással, tárgyak megkerülésével, különböző járásokkal. /törpejárás, óriásjárás, tyúklépés/
•Hallás utáni járás, bekötött szemmel hang után, ez a hallást is remekül fejleszti.
•Gurulás a szőnyegen különböző testhelyzetekben, labdával, vagy anélkül.
•Járás ütemre, ritmusra, ez jól fejleszti a hallást és a ritmusérzéket is.
•Ugróiskola, különböző ugrástípusok (egylábon, váltott lábbal)
•Labdagyakorlatok: labdavezetés egyenes vonalban, labda elkapás álló helyzetben, járás közben.
•Mocsárjárás: jól fejleszti a gyerek egyensúlyérzékét. Kiépítünk egy pályát: a szőnyeg a mocsár, és kiteszünk néhány lapot, amire kell majd lépni, hogy ne süllyedjünk el a mocsárban. Ezek a pályák kezdetben lehetnek egészen egyszerűek, kis lépéstávolsággal, de később már bonyolíthatjuk, nagy lépéstávolságra, illetve a pálya nehézségét is fokozhatjuk. Ki kell találni, melyik a legegyszerűbb kivezető út.
•Családi túrák, kerékpározás, síelés, szánkózás
Az ilyen feladatoknál fontos, hogy mozgásfejlesztés során együtt fejlesszük a téri tájékozódást és a testsémát. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy mindig jelöljük be a mozgás irányát (jobb, bal, előre, hátra..), a gyerek teljesen járja be a teret. Használjuk a megfelelő kifejezéseket, és tőle is követeljük meg (alatt, fölött, mögött, előtt, között, mellett, jobbra/balra).
A nagymozgások játékos fejlesztése során más egyéb területek is fejlődnek párhuzamosan, például a ritmusérzék, ami minden mozgásnál nagyon fontos, fejlődik a gyerek hallása is.
Készítette:
Fogarasi Lászlóné és Karai Anikó
Könyvajánlat szülőknek és pedagógusoknak:
Szabó Borbála: Mozdulj rá! (Mozgással kísért vers-és mondókagyűjtemény), Logopédia kiadó, 1996.
Simonné Zachár Anna: Iskolába készülök (Segítő ötletek szülőknek) Novum Könyvklub Kft. 2012.
Pappné Gazdag Zsuzsanna: A labda (Mozgásügyességet fejlesztő gyakorlatok) Flaccus Kiadó, 2001.
Fodorné dr. Földi Rita: Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában, ELTE Eötvös Kiadó 2003.
Demeter Lázár Katalin: Játszótárs, Geobook Hungary Kiadó 2008.
Gerendai Zsuzsanna, Mester Ferencné, Perlai Dezsőné dr., Sinkovicsné Király Angéla: Az óvodáskor fejlesztőjátékai, Okker Kiadó.