Fejlesztő pedagógus-tünetek

 

Figyelemhiányos/ hiperaktivitás zavarra utaló tünetek (legalább 6 hónapon át, 6 tünet jelenléte):

• Nagyon ügyes a nagymozgásokban vagy éppen ellenkezőleg, a nagymozgása összerendezetlen

• Állandóan rohangál, ugrál, felmászik mindenre

• Vakmerő, nem fél semmitől, nincs veszélyérzete

• Gyakran megsérül

• Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá

• Nehezen követi az utasításokat

• Nehezen fogadja el a szabályokat

• Nehezen csatlakozik társaihoz

• Figyelme csapong, könnyen elterelődik

• Nehezen tud egy helyben ülni, állandóan nyüzsög (motoros nyugtalanság)

• Nem tud kivárni, azonnal akar mindent

• Hamar ráun a játékokra, és gyakran váltogatja őket

• Ha valamilyen kívánsága nem teljesül azonnal, indulatosan reagál (agresszió, düh, sírás)

• Szeret központban lenni, vagy nagyon visszahúzódó, szégyenlős, a háttérből figyel

• Állandóan csacsog, be nem áll a szája

• Nem lehet egyedül hagyni, igényli a felügyeletet, a felnőtt jelenlétét

• Nem szeret rajzolni

• Sokszor veszíti el játékát

•Nehézséget okoz a szóbeli jelzések felfogása, megértése

 

Finommotoros koordináció zavarra utaló jelek:

• Cipőkötés, gombolás gondot jelent

• Sorozatos mellényúlás

• Vágás, gyurmázás, gyöngyfűzés hajtogatás problémát jelent

• Görcsös ceruzafogás

• Alaktalan firkálás, túlnyúlik a 3 éves koron

• A kezében minden összeroppan

• Ne nem ismeri az ujjait

 

Mozgás, motorium (mozgásrendszer- és szabályozás) zavarra utaló jelek:

 • A két testfél összehangolt működése problémás (pl.: páros lábbal ugrás, dobolás) (Mozgásos asszimetria (valamely végtag feltűnő ügyetlensége a dominancián (túlmenően)

• Szembetűnő általános motoros ügyetlenség (pl.: lépcsőn járás, egyenes vonal mentén haladás, kisebb akadály átlépése, átugrása esetén)

• Testtartás problémái (túl feszes, görcsös tartás, vagy ellenkezőleg, túlzottan lógó petyhüdt végtagok)

•Nem tudja időben befejezni a mozgást, mert nem észleli megfelelően a tárgyak hozzá viszonyított távolságát

 

Dominancia zavarra utaló jelek:

(A dominancia az egyik oldali szem- kéz- fül- láb használatának az előnyben részesítése, az egyik oldali szerv jobb teljesítménye, gyorsabb észlelése, gyorsabb reakciója, nagyobb ügyessége és ereje.)

 • Keresztezett dominancia

• Kevert dominancia

• Kétoldaliság

• Átalakított dominancia

 

Beszéd területén jelentkező eltérések:

 • Megkésett beszédfejlődés (intő jel lehet, ha a baba nem gagyogott, 2-3 szó után leállt a beszéd fejlődése, inkább mutogatással értette meg magát, vagy idegenek számára érthetetlenül beszélt)

•Elhúzódó beszédhibák (pöszeség, hangzócsere, elmosódott artikuláció, motyogás, hadarás)

• Szűkös szókincs, tőmondatok használata kevés igével, szómegtalálási nehézség, inkább körülír dolgokat, mint megnevezi

• Túlzott bőbeszédűség (problémát jelenthet a lényegkiemelés képességében)

• Diszgrammatikus beszéd (toldalékokat helytelenül használja)

• Relációkat kifejező névutók hiánya (téri tájékozódás zavara) helyette ragot tesz (pl.: virág fölött helyett: virágnál)

•Mese-vers nehéz tanulása a szóemlékezet problémáját jelenti

•A szóbeli ingerekre nem megfelelő reakció ép hallás esetén beszédértési problémát jelez

• Monoton beszéd, hangerő, hangsúlyozás hiánya szintén problémát jelezhet, mely rossz ritmusérzékkel, és dallamvisszaadással is párosulhat

 

Lateralitás zavarra utaló jelek:

(A test egyik felének az ellenkező oldali testrészekkel szembeni előnyben részesítése, jobb teljesítőképessége.) 

 •Kialakulatlan testséma

•Beszédbeli bizonytalanság bal-jobb fogalmával kapcsolatban

•Iránycsere

•Egyik testfél, külső tér egyik felének figyelmen kívül hagyása

•Soralkotás jobbról- balra

 

Hallási percepció (észlelés) zavara

 •Gyakori visszakérdezés, bizonytalanság abban, hogy mit is hallott (normál hallás esetén azt jelentheti, hogy a gyermek rosszul elemzi a hallási ingereket, pl.. zöngés-zöngétlen, vagy rövid-hosszú hangzók keverése)

• Hallás után tanított versek, énekek torzulása jelezheti a percepció, ill. az emlékezet zavarát  

 

Vizuális percepció, emlékezet zavara

 •Bizonytalan formafelismerés, ha más környezetben, más méretben van

•Irány szerinti tájékozódás nehézségei (pl.: egy irányba néző dolgok felismerése feladatlapon)

 

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgásfejlődés szerepét az idegrendszer érésének szempontjából. A mozgás az első nyelv, amit a csecsemő használ; ennek segítségével fedezi fel környezetét és tanulja meg uralni a testét. A tanulászavar sokszor visszavezethető a nem megfelelő mozgásfejlődésre. Ezért már csecsemőkorban figyeljünk fel arra, ha gyermekünk mozgásfejlődése nagyon lassú (későn ül, áll, jár), illetve ha valamelyik mozgás kimarad a fejlődés során (pl. nem kúszik-mászik). Óvodáskorban a mozgásfejlődés elmaradása jelzésértékű. Feltűnhet, ha gyermekünk ügyetlen: ha nem tudja elkapni a labdát, mozgása összerendezetlen, túl lassú vagy túl kapkodó, ha lábai összeakadnak, és gyakran elesik. Nagycsoportban már illik a lépcsőn váltott lábbal menni, s kell tudni hátrafelé járni. Sokan ezt is nehézségként élik meg. Nemcsak a nagymozgásban, hanem a finommozgásban és a szem-kéz összehangolt működésében is éretlenséget tapasztalhatunk. Gyakran megfigyelhető, hogy a gyermek ceruzafogása görcsös, úgy rányomja az íróeszközt, hogy harsan a papír, vagy épp ellenkezőleg, alig láthatóak a vonalai. Rajzainak színvonala korához képest elmaradást mutat. Nem tud vonal mentén nyírni, ruhát begombolni, gyöngyöt fűzni, suta az apróbb tárgyakkal való játékokban. A cipőfűzőjét még az óvodáskor végére sem tanulja meg bekötni.

 

Nézzünk néhány ötletet!

 •Kúszás, mászás a szőnyegen, a cél valamilyen tárgy elérése, közben kialakul a váltott kéz és lábmunka.

•Egyenletes járás vonal mentén, a szőnyeg szélén, kis-és nagy lépésekkel, irányváltoztatással, tárgyak megkerülésével, különböző járásokkal. /törpejárás, óriásjárás, tyúklépés/

•Hallás utáni járás, bekötött szemmel hang után, ez a hallást is remekül fejleszti.

•Gurulás a szőnyegen különböző testhelyzetekben, labdával, vagy anélkül.

•Járás ütemre, ritmusra, ez jól fejleszti a hallást és a ritmusérzéket is.

•Ugróiskola, különböző ugrástípusok (egylábon, váltott lábbal)

  

  

•Labdagyakorlatok: labdavezetés egyenes vonalban, labda elkapás álló helyzetben, járás közben.

•Mocsárjárás: jól fejleszti a gyerek egyensúlyérzékét. Kiépítünk egy pályát: a szőnyeg a mocsár, és kiteszünk néhány lapot, amire kell majd lépni, hogy ne süllyedjünk el a mocsárban. Ezek a pályák kezdetben lehetnek egészen egyszerűek, kis lépéstávolsággal, de később már bonyolíthatjuk, nagy lépéstávolságra, illetve a pálya nehézségét is fokozhatjuk. Ki kell találni, melyik a legegyszerűbb kivezető út.

•Családi túrák, kerékpározás, síelés, szánkózás

Az ilyen feladatoknál fontos, hogy mozgásfejlesztés során együtt fejlesszük a téri tájékozódást és a testsémát. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy mindig jelöljük be a mozgás irányát (jobb, bal, előre, hátra..), a gyerek teljesen járja be a teret. Használjuk a megfelelő kifejezéseket, és tőle is követeljük meg (alatt, fölött, mögött, előtt, között, mellett, jobbra/balra).

 A nagymozgások játékos fejlesztése során más egyéb területek is fejlődnek párhuzamosan, például a ritmusérzék, ami minden mozgásnál nagyon fontos, fejlődik a gyerek hallása is.

 

 

Könyvajánlat szülőknek és pedagógusoknak:

Szabó Borbála: Mozdulj rá! (Mozgással kísért vers-és mondókagyűjtemény), Logopédia kiadó, 1996.

Simonné Zachár Anna: Iskolába készülök (Segítő ötletek szülőknek) Novum Könyvklub Kft. 2012.

Pappné Gazdag Zsuzsanna: A labda (Mozgásügyességet fejlesztő gyakorlatok) Flaccus Kiadó, 2001.

Fodorné dr. Földi Rita: Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában, ELTE Eötvös Kiadó 2003.

Demeter Lázár Katalin: Játszótárs, Geobook Hungary Kiadó 2008.

Gerendai Zsuzsanna, Mester Ferencné, Perlai Dezsőné dr., Sinkovicsné Király Angéla:  Az óvodáskor fejlesztőjátékai, Okker Kiadó.