– janu\u00e1ri meleg isten csap\u00e1sa
– gyenge janu\u00e1r, forr\u00f3 ny\u00e1r, h\u0171v\u00f6s tavasz
– ha nem lenne fagy janu\u00e1r h\u00f3napban, \u00fagy biztosan meg fogja azt hozni m\u00e1rcius vagy \u00e1prilis h\u00f3napja
– nedves janu\u00e1r mellett a pinc\u00e9ben \u00fcres marad a hord\u00f3
– t\u00e9li mennyd\u00f6rg\u00e9s j\u00f3 term\u00e9st, de m\u00e9g elj\u00f6vend\u0151 csikorg\u00f3 telet jelent
– janu\u00e1ri k\u00f6v\u00e9r ver\u00e9b, hossz\u00fa t\u00e9l
– ha a m\u00f3kusok \u0151sszel sok di\u00f3t \u00e9s mogyor\u00f3t gy\u0171jtenek, akkor kem\u00e9ny janu\u00e1rra \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban hossz\u00fa t\u00e9lre lehet sz\u00e1m\u00edtani
– a k\u00f6d\u00f6s janu\u00e1r nedves tavasszal j\u00e1r<\/p>\n\n\n\n
Jeles napok janu\u00e1rban:<\/strong> A h\u00edv\u0151k \u00faj\u00e9vkor kal\u00e1csot tettek Ianus olt\u00e1r\u00e1ra, e napon ker\u00fcltek minden veszeked\u00e9st s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen j\u00f3t k\u00edv\u00e1ntak egym\u00e1snak. A meteorol\u00f3gusok T\u00e9lh\u00f3k\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, a r\u00e9gi Sz\u00e9kely-Magyar napt\u00e1r szerint Fergeteg hav\u00e1nak nevezik, a r\u00e9gi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor hav\u00e1nak nevezt\u00e9k janu\u00e1rt. E h\u00f3napban a Nap a V\u00edz\u00f6nt\u0151 jegy\u00e9be l\u00e9p.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9pi mond\u00f3ka<\/strong><\/p>\n\n\n\n P\u00e1lnak fordul\u00e1sa Mit j\u00f6vend\u00f6l a 100 \u00e9ves napt\u00e1r? Kiskar\u00e1csony, vagyis \u00faj\u00e9v napja m\u00e1r az \u00f3korban is az aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s \u00e9s j\u00f3k\u00edv\u00e1ns\u00e1g napja volt. A szok\u00e1s azt\u00e1n Eur\u00f3pa-szerte elterjedt, \u00edgy eleinkn\u00e9l is. Galeotto m\u00e1r 1487-ben eml\u00edti a sztren\u00e1-t, vagyis az \u00faj\u00e9vi aj\u00e1nd\u00e9kot, \u00e9s pr\u00e9dik\u00e1lt r\u00f3la Telegdi Mikl\u00f3s is 1580-ban: \u00daj\u00e9v reggel\u00e9n felkeresik a h\u00e1zakat, \u00e9s b\u00faz\u00e1t vagy b\u00faz\u00e1n k\u00edv\u00fcl kukorica, napraforg\u00f3, rozs, zab, \u00e1rpa magv\u00e1t sz\u00f3rj\u00e1k sz\u00e9t, mik\u00f6zben j\u00f3k\u00edv\u00e1ns\u00e1gokat mondanak: <\/p>\n\n\n\n „Adjon isten b\u0151 bort, b\u0151 b\u00faz\u00e1t, barackot, hossz\u00fa fark\u00fa malacot, sok kolb\u00e1szt, p\u00e1link\u00e1t!”; vagy: „B\u00faz\u00e1val vir\u00e1gozz\u00e9k kentek h\u00e1zik, s mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 vir\u00e1gozz\u00e9k!” A h\u00e1zigazd\u00e1t\u00f3l bort, p\u00e1link\u00e1t, kal\u00e1csot, esetleg p\u00e9nzt kapnak. \u00daj\u00e9vkor is szok\u00e1s a gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1kat megr\u00e1zni, hogy b\u0151ven teremjenek. V\u00edzkereszt<\/strong><\/p>\n\n\n V\u00edzkereszttel, h\u00e1romkir\u00e1lyok napj\u00e1val fejez\u0151dik be janu\u00e1r 6-\u00e1n a kar\u00e1csonyi \u00fcnnepk\u00f6r, \u00e9s kezd\u0151dik a farsang. Hagyom\u00e1nyosan ekkor szedik le a kar\u00e1csonyfa \u00e9kess\u00e9geit, r\u00e9gebben pedig, a hiedelmesebb t\u00e1jakon, a f\u00e1t t\u0171zre vetett\u00e9k, nehogy \u00e1rt\u00f3 kezekre jusson. Valamikor ezen a napon szok\u00e1s volt a h\u00e1romkir\u00e1lyok j\u00e1r\u00e1sa, amelynek els\u0151 nyomai a XIII. sz\u00e1zadba vezetnek vissza. A bibliai napkeleti b\u00f6lcsek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve, h\u00e1rom feh\u00e9rbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, cs\u00e1k\u00f3s leg\u00e9nyke: G\u00e1sp\u00e1r, Menyh\u00e9rt \u00e9s Boldizs\u00e1r \u00e1llt \u00f6ssze \u00e9s l\u00e1togatott h\u00e1zr\u00f3l h\u00e1zra, verses mond\u00f3k\u00e1jukkal a h\u00e1romkir\u00e1lyok napj\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nteni. Ami\u00e9rt term\u00e9szetesen alm\u00e1val, aszalt szilv\u00e1val meg egy kis p\u00e9nzzel jutalmazt\u00e1k \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n V\u00edzkereszt J\u00e9zus megkeresztel\u00e9s\u00e9r\u0151l kapta a nev\u00e9t. Ennek eml\u00e9k\u00e9re szenteltettek vizet a katolikus vid\u00e9keken, amib\u0151l azt\u00e1n eg\u00e9sz \u00e9vre meg\u0151riztek egy keveset a h\u00e1zakn\u00e1l. Behintett\u00e9k vele a szob\u00e1t, az ist\u00e1ll\u00f3t, a kutat, a tavaszra eltett vet\u0151magot, \u00e9s a betegs\u00e9gek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra is haszn\u00e1lt\u00e1k. Az izik: takarm\u00e1nymarad\u00e9k, n\u00e1dt\u00f6rmel\u00e9k, kukoricasz\u00e1r, amit egyes vid\u00e9keken f\u0171t\u00e9sre is szoktak haszn\u00e1lni. Ha hideg az id\u0151 e napon, korai tavaszban rem\u00e9nykedhet\u00fcnk. Akad olyan j\u00f6vend\u00f6l\u00e9s is, hogy ha ezen a napon s\u00fct a nap, m\u00e9g hossz\u00fa lesz a t\u00e9l. Szent Antal napja<\/strong><\/p>\n\n\n Janu\u00e1r 17-e, Remete Szent Antal n\u00e9v\u00fcnnepe. H\u0171s\u00e9ges remetet\u00e1rsa volt Remete Szent P\u00e1lnak. A fels\u0151-egyiptomi Kom\u00e1ban sz\u00fcletett 250-ben, hossz\u00fa \u00e9letet \u00e9lt, hiszen 106 \u00e9ves kor\u00e1ban, 356-ban t\u00e9rt vissza a teremt\u0151j\u00e9hez.\u00a0\u0150 a beteg emberek \u00e9s a beteg \u00e1llatok patr\u00f3nusa. A szent erekly\u00e9it a XI. sz\u00e1zadban vitt\u00e9k Franciaorsz\u00e1gba, ahol megalakult 1095-ben az antonit\u00e1k rendje. Eml\u00e9knapj\u00e1t els\u0151sorban a hazai d\u00e9lszl\u00e1vok \u00fcnnepelt\u00e9k, de sz\u00f3rv\u00e1nyos adatok el\u0151fordulnak a magyarok k\u00f6r\u00e9b\u0151l is. Kultusza a XVI. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re lehanyatlott, \u00e9s a hozz\u00e1 f\u0171z\u0151d\u0151 hagyom\u00e1nyok, hiedelmek a Lisszabonban, 1195-ben sz\u00fcletett P\u00e1duai Szent Antal alakj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dva \u00e9ltek tov\u00e1bb, aki afrikai hitt\u00e9r\u00edt\u0151 \u00e9s a Ferencesek szerzet\u00e9nek buzg\u00f3 terjeszt\u0151je volt. Mivel az \u0151 eml\u00e9knapja j\u00fanius 13-a, a hiedelmek szerint a Szent Antal t\u00fcz\u00e9nek nevezett orb\u00e1ncot, \u00e9s m\u00e1s hasonl\u00f3 eredet\u0171 betegs\u00e9geket csak janu\u00e1r 17-\u00e9n \u00e9s j\u00fanius 13-\u00e1n lehetett gy\u00f3gy\u00edtani. Egyes vid\u00e9keken azt tartott\u00e1k, hogy az orb\u00e1ncosr\u00f3l \u00fagy lehet levenni a t\u00fczet, hogy az eml\u00edtett napokon h\u00e1rom Antal nev\u0171 f\u00e9rfi meg\u00e1ll a beteg \u00e1gya mellett, \u00e9s egyszerre sz\u00edv el egy pipa doh\u00e1nyt, amelynek f\u00fcstj\u00e9t a gy\u00f3gyulni v\u00e1gy\u00f3ra f\u00fajja.<\/p>\n\n\n\n Piroska napja<\/strong><\/p>\n\n\n\n Janu\u00e1r 18-\u00e1n van Piroska n\u00e9v\u00fcnnepe, amikor felid\u00e9zhetj\u00fck a hajdani r\u00edmes n\u00e9pi megfigyel\u00e9st: „Piroska napj\u00e1n, ha fagy, negyven napig el sem hagy.” Okulv\u00e1n az akkori telek legzordabb id\u0151szak\u00e1b\u00f3l, ezen a napon a f\u00f6ldm\u0171vesek m\u00e9g ink\u00e1bb k\u00edm\u00e9lt\u00e9k az \u00e1llatokat, a lovakat sem fogt\u00e1k be. R\u00f3m\u00e1ban, az Aventinus hegy\u00e9n \u00e1ll Prisca \u00f3kereszt\u00e9ny v\u00e9rtan\u00fa temploma. Claudius cs\u00e1sz\u00e1r pog\u00e1ny \u00e1ldozatra akarta k\u00e9nyszer\u00edteni Prisc\u00e1t, vagy magyarul Pirosk\u00e1t, de \u0151 kereszt\u00e9ny l\u00e9t\u00e9re erre nem volt hajland\u00f3. A cs\u00e1sz\u00e1r ez\u00e9rt kiv\u00e9geztette az Aventinus hegy\u00e9n. Hazai tekint\u00e9lyt e n\u00e9vnek Szent L\u00e1szl\u00f3 le\u00e1nya adott, akit szint\u00e9n Pirosk\u00e1nak h\u00edvtak.<\/p>\n\n\n\n Sebesty\u00e9n napja<\/strong><\/p>\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g egyes d\u00e9li vid\u00e9kein janu\u00e1r 20-\u00e1t, F\u00e1bi\u00e1n \u00e9s Sebesty\u00e9n v\u00e9rtan\u00fak \u00fcnnep\u00e9t, az els\u0151 tavaszkezd\u0151 napnak tartott\u00e1k, merthogy eddig lehetett f\u00e1t kiv\u00e1gni, utols\u00f3 fert\u00e1ly\u00e1n a holdnak, mivel ekkort\u00f3l ism\u00e9t megindul a f\u00e1kban az \u00e9letnedv. Az egyh\u00e1z ugyanazon a napon \u00fcnnepli, \u00e9s a lit\u00e1ni\u00e1ban is egy\u00fctt emlegeti a k\u00e9t \u00f3kereszt\u00e9ny v\u00e9rtan\u00fat, F\u00e1bi\u00e1nt \u00e9s Sebesty\u00e9nt,\u00a0j\u00f3llehet val\u00f3di k\u00f6z\u00fck nincs egym\u00e1shoz, legfeljebb annyi, hogy v\u00e9rtan\u00fas\u00e1guk elszenved\u00e9se ut\u00e1n mindkett\u0151j\u00fcket R\u00f3m\u00e1ban, Callistus katakomb\u00e1j\u00e1ban temett\u00e9k el. Vince napja<\/strong><\/p>\n\n\n\n „V\u00edgan egy\u00e9l \u00e9s mulasd az esztend\u0151 elej\u00e9t, de Vinc\u00e9re \u00e9s P\u00e1lra vigy\u00e1zz!” – aj\u00e1nlott\u00e1k a r\u00e9gi magyar kalend\u00e1riumok Boldogasszony, T\u00e9lh\u00f3, avagy a csillagk\u00e9pre is utal\u00f3 V\u00edz\u00f6nt\u0151 hav\u00e1ra. A k\u00f6z\u00e9pkor \u00f3ta sz\u00e1mon tartott \u00fcnnep janu\u00e1r 21-e, \u00c1gnes napja. N\u00e9v\u00fcnnep\u00e9hez t\u00f6bb id\u0151j\u00e1r\u00e1si j\u00f3sl\u00e1s kapcsol\u00f3dik: „Ha \u00c1gnes hideg, engesztel Vince, hogy telj\u00e9k a pince” – mondogatt\u00e1k sokszor \u00e9s sokfel\u00e9. P\u00e1l fordul\u00e1sa<\/strong><\/p>\n\n\n\n „P\u00e1lnak fordul\u00e1sa, f\u00e9l t\u00e9l elm\u00fal\u00e1sa!” – s\u00f3hajtott\u00e1k ilyenkor m\u00e1r t\u00f6bb bizakod\u00e1ssal a tavaszra is gondolva, a kalend\u00e1riumot b\u00f6ng\u00e9szve a r\u00e9gi \u00f6regek. Janu\u00e1r 25-e – az \u0151skereszt\u00e9nyeket \u00fcld\u00f6z\u0151 Saulb\u00f3l lett Szent P\u00e1l apostol megt\u00e9r\u00e9s\u00e9nek az \u00fcnnepe – tal\u00e1l\u00f3an kapcsol\u00f3dott \u00f6ssze a n\u00e9pi id\u0151j\u00f3sl\u00e1ssal. Hogy tudniillik ezen a napon a t\u00e9l is ellenkez\u0151j\u00e9be fordul, \u00e9s kifel\u00e9 ballagva jeget t\u00f6r, vagy csin\u00e1l. Se szeri, se sz\u00e1ma az erre utal\u00f3 hajdani j\u00f6vend\u00f6l\u00e9seknek.
\u00daj\u00e9v (janu\u00e1r 01.)
V\u00edzkereszt (janu\u00e1r 06.)
Szent Antal napja (janu\u00e1r 17.)
Piroska napja (janu\u00e1r 18.)
Sebesty\u00e9n napja (janu\u00e1r 20.)
Vince napja (janu\u00e1r 22.)
P\u00e1l fordul\u00e1sa (janu\u00e1r 25.)<\/p>\n\n\n\n
F\u00e9l t\u00e9l elm\u00fal\u00e1sa
Piroska napj\u00e1n a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha f\u00e9nylik a Vince,
Megtelik a pince.
A k\u00f6d\u00f6s janu\u00e1r
Nedves tavasszal j\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00e9p \u00e9s \u00e1lland\u00f3 id\u0151 szokott faggyal k\u00f6vetkezni, ha a d\u00e9lnyugati sz\u00e9l \u00e9szaknyugatira v\u00e1ltozik, ha a keleti sz\u00e9llel apr\u00f3 h\u00f3 esik, ha nyugat fel\u0151l s\u0171r\u0171 k\u00f6d keletkezik. Rossz, \u00e1ltal\u00e1ban langy id\u0151 k\u00f6vetkezik, ha a keleti, \u00e9szaki sz\u00e9l v\u00e1ltozik, ha a g\u00f6dr\u00f6k b\u0171z\u00f6sek.<\/p>\n\n\n\n
\u00daj\u00e9v<\/strong><\/p>\n\n\n\n
„Szok\u00e1s peniglen a kereszt\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, hogy \u00faj esztend\u0151ben nagy szeretettel k\u00f6sz\u00f6nnek, \u00e9s aj\u00e1nd\u00e9kokat osztogatnak egym\u00e1snak.”
Az aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s k\u00e9s\u0151bb n\u00e1lunk a m\u00falt sz\u00e1zadban kar\u00e1csonyra tol\u00f3dott \u00e1t, a j\u00f3k\u00edv\u00e1ns\u00e1g azonban, \u00faj\u00e9v napj\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6tten, ma is \u00e9l\u0151 szok\u00e1s.
A moldvai magyarokn\u00e1l a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel kapcsolatos j\u00f3sl\u00f3-var\u00e1zsl\u00f3 szok\u00e1s \u00e9l.<\/p>\n\n\n\n
F\u00e9rjj\u00f3sl\u00f3 nap is \u00faj\u00e9v napja, mert amilyen nev\u0171 f\u00e9rfit el\u0151sz\u00f6r megl\u00e1t a l\u00e1ny, olyan nev\u0171 f\u00e9rjre tal\u00e1l a k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151ben.
Szok\u00e1s volt \u00faj\u00e9vkor kor\u00e1n reggel a k\u00fatn\u00e1l mosdani, hogy eg\u00e9sz \u00e9vben frissek legyenek. Aki hajnalban els\u0151k\u00e9nt mer\u00edtett a k\u00fatr\u00f3l, \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, aranyosvizet mer\u00edt, mely szerencs\u00e9t hoz. Ebb\u0151l a v\u00edzb\u0151l a csal\u00e1dtagokat is megitatt\u00e1k.
Egyes vid\u00e9keken \u00fagy tartott\u00e1k, nem k\u00edv\u00e1natos \u00faj\u00e9v reggel\u00e9n az asszony l\u00e1togat\u00f3, mert az szerencs\u00e9tlens\u00e9get jelent, ez\u00e9rt a f\u00e9rfiaknak c\u00e9lszer\u0171 volt m\u00e1r kora reggel elindulni, hogy kifejezz\u00e9k j\u00f3k\u00edv\u00e1ns\u00e1gaikat rokonaiknak, ismer\u0151seiknek.
M\u00e1s vid\u00e9keken viszont \u00fagy gondolt\u00e1k, ha \u00faj\u00e9v napj\u00e1n az els\u0151 l\u00e1togat\u00f3 n\u0151, akkor n\u0151st\u00e9ny \u00e1llatok sz\u00fcletnek az \u00e9vben, ha pedig f\u00e9rfi, akkor h\u00edm \u00e1llatok sz\u00fcletnek majd. K\u00f6zismert szok\u00e1s, hogy \u00faj\u00e9v napj\u00e1n semmit sem szabad kiadni a h\u00e1zb\u00f3l, mert akkor eg\u00e9sz \u00e9vben minden „kimegy”. J\u00f3l ismert a baromfih\u00fas ev\u00e9s\u00e9nek a tilalma, mert elr\u00f6p\u00fcl a szerencse. Halat sem volt tan\u00e1csos enni, mert azzal meg el\u00faszik a szerencse. Mind szilveszterkor, mind pedig \u00faj\u00e9v napj\u00e1n diszn\u00f3h\u00fast \u00e9s szemes term\u00e9nyeket (lencs\u00e9t, rizst, k\u00f6lest) ettek, mert a diszn\u00f3 el\u0151t\u00farja a szerencs\u00e9t, a sok apr\u00f3 mag pedig p\u00e9nzb\u0151s\u00e9get jelentett. Hajd\u00faszoboszl\u00f3n azonban tilos volt a k\u00e1sa ev\u00e9se, mert att\u00f3l tartottak, hogy ki\u00fct\u00e9sesek lesznek.
\u00c1ltal\u00e1ban munkatilalom volt, mint a legt\u00f6bb jeles napon. Nem volt szabad f\u0151zni, mosni, varrni, \u00e1llatot befogni stb. Mosni m\u00e1r kar\u00e1csony els\u0151 napj\u00e1t\u00f3l tilos volt janu\u00e1r 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a h\u00e1zban, mert – a sz\u00e1radni kitett b\u0151r\u00f6k p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n – az sok elhullott \u00e1llatot jelentene a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vre. \u00c1ltal\u00e1nos hiedelem, hogy ami e napon t\u00f6rt\u00e9nik valakivel, az ism\u00e9tl\u0151dik eg\u00e9sz \u00e9vben. Ez\u00e9rt igyekeztek a veszeked\u00e9st\u0151l is tart\u00f3zkodni. \u00dagy tartott\u00e1k, akit ezen a napon megvernek, azt eg\u00e9sz esztend\u0151ben verni fogj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n![\"v\u00edzkereszt\"](\"https:\/\/bicskevarosiovoda.hu\/dokumentumok\/jelesnapok\/0106-vizkereszt.jpg\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\n
V\u00edzkereszt sokfel\u00e9 dologtilt\u00f3, f\u00e9rjj\u00f3sl\u00f3 \u00e9s szerencsevar\u00e1zsl\u00f3 nap is volt. \u00c9trendj\u00e9hez hozz\u00e1tartozott a t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e1poszta, a fonott kal\u00e1cs vagy a f\u00e1nk meg a cs\u00f6r\u00f6ge. A nap id\u0151j\u00e1r\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkeztettek az \u00faj esztend\u0151 szerencs\u00e9j\u00e9re, id\u0151j\u00e1r\u00e1si viszonyaira, a v\u00e1rhat\u00f3 term\u00e9sre \u00e9s az emberek eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1ra. „Ha v\u00edzkeresztkor megcsordul az eszterh\u00e9ly, az iziket rakj\u00e1tok el, mert hossz\u00fa lesz a t\u00e9l” – mondt\u00e1k a hegyk\u00f6z lak\u00f3i.<\/p>\n\n\n\n
A d\u00e9lvid\u00e9ki magyar falvakban \u00fagy tartott\u00e1k, ha es\u0151 esik, f\u00e9rges lesz a m\u00e1k. Ha hideg van, rossz term\u00e9s v\u00e1rhat\u00f3, \u00e1m ha a ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sban v\u00edz fakad, j\u00f3 term\u0151id\u0151re van kil\u00e1t\u00e1s. A h\u00f3es\u00e9sb\u0151l korai tavaszt, sz\u00e1raz id\u0151b\u0151l zivataros nyarat j\u00f3soltak az \u00f6regek. \u00c1ltal\u00e1nos v\u00e9leked\u00e9s volt, hogy ha ezen a napon f\u00faj a sz\u00e9l, szerencs\u00e9s lesz az \u00e9v. A babon\u00e1sabb sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1k a patakokat is megfigyelt\u00e9k, \u00e9s ha meg\u00e1radt benn\u00fck a „v\u00edzkereszt vize”, j\u00f3 \u00e9s b\u0151s\u00e9ges borterm\u00e9sre sz\u00e1m\u00edthattak. A vid\u00e1m emberre pedig azt mondt\u00e1k, olyan, mint a napf\u00e9nyes V\u00edzkereszt. „Boldogasszony hav\u00e1ban – tan\u00e1csolta m\u00e1r a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyunk idej\u00e9n megjelent Cs\u00edzi\u00f3s k\u00f6nyvecske is – igy\u00e1l j\u00f3 bort, \u00e9s ha van, \u00e9des italt. Az \u00fcrm\u00f6sbor mellednek f\u00e1j\u00e1s ellen igen hasznos. Megeheted a k\u00f6v\u00e9r diszn\u00f3pecseny\u00e9t, kolb\u00e1szt \u00e9s ludat must\u00e1rral vagy borsos ecettel. Eret ne v\u00e1gass.”<\/p>\n\n\n\n![\"Szent](\"https:\/\/bicskevarosiovoda.hu\/dokumentumok\/jelesnapok\/0117-szt_antal.jpg\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\n![\"Sebesty\u00e9n\"](\"https:\/\/bicskevarosiovoda.hu\/dokumentumok\/jelesnapok\/0120-sebestyen.jpg\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\n
Betegs\u00e9get, s\u0151t a hal\u00e1lt is az archaikus hiedelemvil\u00e1g mind a klasszikus g\u00f6r\u00f6g\u00f6kn\u00e9l (Apoll\u00f3 nyilai) mind pedig az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi zsid\u00f3s\u00e1gn\u00e1l a ny\u00edl m\u0171v\u00e9nek tulajdon\u00edtotta. A ny\u00edlnak ebb\u0151l az \u0151si szimbolikus k\u00e9pzet\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkezett, hogy Sebesty\u00e9n alakj\u00e1val is kapcsolatba hozt\u00e1k, \u00e9s a pestis nyila, csap\u00e1sa ellen m\u00e1r a VII. sz\u00e1zadban k\u00e9rik a h\u00edvek az \u0151 oltalm\u00e1t. Tisztelete m\u00e9gis a feketehal\u00e1l (1348) ut\u00e1n v\u00e1lik \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1. Ennek t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se, hogy a k\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9g\u00e9n alig van templom, sz\u00e1rnyasolt\u00e1r, amelyb\u0151l Sebesty\u00e9n k\u00e9pe, szobra hi\u00e1nyozn\u00e9k.
A pestisj\u00e1rv\u00e1nyt\u00f3l val\u00f3 megszabadul\u00e1s eml\u00e9k\u00e9re Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r lakoss\u00e1ga 1739-ben Szent Sebesty\u00e9n tisztelet\u00e9re b\u00f6jttel \u00e9s k\u00f6rmenettel kapcsolatos, \u00f6r\u00f6k id\u0151kre sz\u00f3l\u00f3 fogadalmat tett, amelyet \u00fcnnep\u00e9lyesen okiratba foglaltak \u00e9s a bels\u0151 tan\u00e1cs jegyz\u0151k\u00f6nyv\u00e9ben is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtettek. E fogadalom \u00e9rtelm\u00e9ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k 1739 \u00e9s 1749 k\u00f6z\u00f6tt a Szent Sebesty\u00e9n-k\u00e1poln\u00e1t, amelyet 1800-t\u00f3l 1807-ig nagyobb templomm\u00e1 b\u0151v\u00edtettek.<\/p>\n\n\n\n
Az arag\u00f3niai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Szent Vince Krisztus ut\u00e1n 260 \u00e9s 304 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt, \u00e9s hirdette az evang\u00e9liumot. A Diocletianus cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal elrendelt kereszt\u00e9ny\u00fcld\u00f6z\u00e9s idej\u00e9n, 304-ben fogt\u00e1k el \u00e9s iszony\u00fa k\u00ednz\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezt\u00e9k ki. Eml\u00e9knapja, janu\u00e1r 22-e ma m\u00e1r els\u0151sorban id\u0151j\u00f3sl\u00f3k\u00e9nt maradt fenn a n\u00e9phagyom\u00e1nyban. Ilyenkor a sz\u0151l\u0151termel\u0151k f\u00fcrk\u00e9szik az eget, mert naps\u00fct\u00e9s eset\u00e9n b\u0151 term\u00e9sre sz\u00e1m\u00edtanak, m\u00edg ha k\u00f6d\u00f6s az id\u0151 keveset sz\u00fcretelnek \u0151sszel. Ha napf\u00e9nyes az id\u0151, \u00e1ldom\u00e1st is isznak a szent tisztelet\u00e9re. R\u00e9gebben viszont, ha az eresz nem csordult meg, hideg v\u00edzzel \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k le Vince szobr\u00e1t.
B\u00e1csk\u00e1ban az ismert rigmust m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k is: „Ha csorog Vince, tele kamra, tele pince.” M\u00e1sok m\u00e1st figyeltek meg: „Ha csurog Vince, j\u00f3 borterm\u00e9s, sz\u00e1raz Vince, kal\u00e1csterm\u00e9s.” Volt, ahol a j\u00e9gcsapok hossz\u00fas\u00e1g\u00e1b\u00f3l a kukoricacs\u00f6vek v\u00e1rhat\u00f3 nagys\u00e1g\u00e1ra k\u00f6vetkeztettek. A vincell\u00e9rek pedig Vince-vessz\u0151t metszettek, k\u00e9s\u0151bb a v\u00edzben kihajtott r\u00fcgyek \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l j\u00f6vend\u00f6lt\u00e9k meg a v\u00e1rhat\u00f3 term\u0151k\u00e9pess\u00e9get. Szent Vince egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r r\u00e9gt\u0151l fogva v\u00e9d\u0151szentje eg\u00e9sz Eur\u00f3pa sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1inak. Sok helyen m\u00e9g ma is ismerik a versik\u00e9t: „Hogyha sz\u00e9pen f\u00e9nylik Vince, megtelik borral a pince, Gabon\u00e1val pajta, cs\u0171r, Mih\u00e1ly \u00edgy j\u00f3 \u00e9des bort sz\u0171r.” Vagyis, ha ilyenkor der\u00fclt-napos az id\u0151, akkor j\u00f3 lesz a sz\u0151l\u0151term\u00e9s. A sz\u00e1jhagyom\u00e1nyok szerint a szerz\u0151 egy f\u0171zfapo\u00e9ta volt, aki egy Vince-napi lakom\u00e1n, t\u00fal sokat ivott a hegy lev\u00e9b\u0151l, de a sz\u00e9pen cseng\u0151 r\u00edm is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott, az egy\u00e9bk\u00e9nt teljesen alaptalan meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s fennmarad\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n
A valamikori veszedelmes j\u00e1rv\u00e1nyok sz\u00fclt\u00e9k a v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3 megfigyel\u00e9st is: „Ha P\u00e1l fordul k\u00f6ddel, ember meghal d\u00f6ggel.” A nyugtalanabb id\u0151j\u00e1r\u00e1s sem \u00edg\u00e9rt jobb kil\u00e1t\u00e1sokat: „Hogyha szeles P\u00e1l-fordul\u00e1s, akkor l\u00e9szen hadakoz\u00e1s.” Babon\u00e1sabb helyeken nem el\u00e9gedtek meg a regul\u00e1k j\u00f3slataival, a k\u00edv\u00e1ncsi m\u00e1mik\u00e1k \u00fagynevezett P\u00e1l-pog\u00e1cs\u00e1t s\u00fct\u00f6ttek. Annyi darabot, ah\u00e1ny tagja volt a csal\u00e1dnak. Mindegyik pog\u00e1cs\u00e1ba egy-egy l\u00fadtollat t\u0171ztek, \u00e9s akinek a pog\u00e1cs\u00e1j\u00e1n s\u00fct\u00e9s k\u00f6zben a toll-\u00e9letjel meg\u00e9gett, az bizony – legal\u00e1bbis a k\u00edm\u00e9letlenebb v\u00e9nasszonyok szerint – m\u00e9g abban az \u00e9vben b\u00facs\u00fat mondhatott az \u00e1rny\u00e9kvil\u00e1gnak. A j\u00f3 term\u00e9st el\u0151seg\u00edtend\u0151 aj\u00e1nlatos ilyenkor a hagymadugv\u00e1nyos tariszny\u00e1t leemelni a fogasr\u00f3l, \u00e9s megford\u00edtva visszaakasztani, mert akkor nem magzik fel a hagyma, \u00e9s a ludak fenek\u00e9t is illik megpiszk\u00e1lni, hogy szapor\u00e1bban tojjanak.
Kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zismert t\u00e9ny, hogy a gyertyaszentel\u0151 napj\u00e1hoz f\u0171z\u0151d\u0151 „medvej\u00f3slat” eredetileg szint\u00e9n P\u00e1l napj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott. „Ha P\u00e1l-fordul\u00f3kor a medve kij\u00f6n t\u00e9li mened\u00e9k\u00e9b\u0151l – \u00e1ll\u00edtott\u00e1k Barany\u00e1ban a m\u00falt sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n is – \u00e9s megl\u00e1tja, hogy s\u00fct a nap, akkor m\u00e9g visszasomford\u00e1l, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszod\u00e1sig, mint amennyi az esztend\u0151b\u0151l m\u00e1r elm\u00falt. ” A d\u00e9lvid\u00e9ken a r\u00e9gi \u00f6regek \u00edgy foh\u00e1szkodtak j\u00f3raford\u00edt\u00f3 P\u00e1lhoz: „Ink\u00e1bb farkas ord\u00edtson be, mint hogy j\u00f3 id\u0151 legyen. ” Mert akkor, a tapasztal\u00e1sok szerint, ak\u00e1r meg is sz\u00e1ml\u00e1lhatt\u00e1k a kiv\u00e9nhedt t\u00e9l utols\u00f3 napjait.<\/p>\n\n\n\n