Jeles napok Augusztus

Augusztus - Kisasszony hava
Nyárutó - Új kenyér hava - Aranyasszony (Bőség) hava

Kormány Vera: AugusztusAz augusztus régi neve a rómaiaknál "Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonbanAugustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabbnaptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.

Az " augustus" szó voltaképpen az " augur" -ra megy vissza, vagyis a madárjósra (" avi-ger" ), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus" a legszerencsésebb" (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett" Kaiser"" császár" és " cár"  formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a"sérthetetlen császári felség" jelzőjéül használta az " Augustus"  nevet, a császárnék pedig az " Augusta" nevet kezdték viselni. A név maga mégis az "augusztus" hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.

Népi megfigyelések:
- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz

 

Lőrinc napja (augusztus 10.)
Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)

Boldogasszony másnapja (augusztus 16.)

Rudan Mária: Szűz zodiákusAugusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.


Népi mondóka:

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.

Lőrinc napja

A jeles nap névadó szentjének emléknapja a néphagyományban fontos szerepet játszik. Egyes vidékeken úgy tartották, ha Lőrinckor esik az eső, a sárgadinnye lucskos lesz, rothadásnak indul, ehetetlenné válik. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is kiterjesztették a dinnyével kapcsolatos megfigyeléseket: "  Ugorkát eltenni csak Lőrinc előtt érdemes - mondták -, utána már haszontalan (rossz ízű) lesz."
Lőrincet itt-ott a hazai vincellérek is megtisztelték, napjának időjárásából, összevetvén az ilyenkor megtartott hegybéli szőlőmustrával, a várható szüretet jósolgatták. Göcsejben várták a Lőrinc napi esőt, mondván: az jó bortermést ígér. E kivételtől eltekintve azonban általában a napsütéses, szép időnek örültek ekkor, mert az hosszú, szép őszt, és bőséges gyümölcstermést jelent. Nem véletlenül született az a régi kalendáriumi regula, miszerint: "  Lőrinc napja, ha szép, / Sok a gyümölcs, és ép."

Nagyboldogasszony napja

Szűz Mária mennybemenetelének az ünnepe.
Nagyboldogasszony napja jelentős szerepet játszik a néphagyományban, és számtalan paraliturgikus cselekedet fűződik hozzá. Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét.
A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.
Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.
Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétől hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója. Ő a megváltó édesanyja, és neki jutott az a messiási feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért a Fia meghalt. Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.

Boldogasszony másnapja

http://img.youtube.com/vi/1SolJe6gcSA/0.jpg

Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

Forrás: http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/

Oldalainkat 146 vendég és 0 tag böngészi