Jeles napok és népi megfigyelések 

FEBRUÁR

2.- Gyertyaszentelő boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztén egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.

3.- Balázs napja

Balázs napja egészség-, termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és nem utolsó sorban a gyermekek balázsjárásának napja.

5.- Ágota napja

E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.

6.- Dorottya napja

Ez is időjárásjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.

10.- Skolasztka napja

Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

12.- Eulália napja

Szlavóniában a földművesek az évszázados tapasztalatok szerint úgy vélik, sőt biztosak benne, hogy az ekkor vetett mag jó termést hoz. Éppen ezért – ajánlják – igyekezzék is mindenki kihasználni az alkalmat.

14.- Bálint napja

A földművesháztartásokban mindenfele megindul a tavasz tevékenység, mert mint Topolyán hallottuk, Bálint napján megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét. Feketicsen is beszélnek a veréblakodalomról, ami már jó időt jelent. Meg is indul mindenfele a tavaszi munka a gyümölcsösökben: metszik a fákat, a szőlőt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Feketicsen azonban a további hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani.

15.- Fausztinus napja

A doroszlóiak mesélik, hogy már nekifognak a gyümölcsfák nyeséséhez, rendezkednek a szőlőskertben, gyümölcsösben, mert jó termést várnak a korai nyeséstől, munkától.

16.- Julianna napja 

Általános az a vélemény, hogy már jön a jobb idő. Ezt úgy fogalmazták meg: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának megengedését, a szebb, a jobb időt, a természet ébredését.

19.- Zsuzsanna napja

Egy kishegyesi adatszolgáltató szerint „Zsuzsanna pisálja el a havat, friss füvet hoz, s megszólaltatja a pacsirtát." – azaz már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok is úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad

22.- Üszögös Péter napja

A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban lévő Pétörnek ü székössége = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter – értelmesebbé téve a prédikációk során hallott szószerkezetet. A Winkler- kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.

28.- Román napja

E nap estélyén Székelykevén egyesek tüzet raknak az utcán, és átugrálják, hogy egészségesek legyenek, legyen végre szép idő. Mint Daradics Zsuzsa néni mondta, a tűzzel melegítették a márciust, a tavaszt, hogy ne legyen hideg. A tűzrakók, ugrálók nem csak férfiak, hanem fiatal menyecskék is.

1.- Újév napja

A hónap első napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony napja, az újesztendő kezdete. Tele van babonával, mágikus vagy analógiás jellegű szokásokkal. Vidékünkön ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek és a gyümölcsfák felköszöntésének napja (a felköszöntött gyümölcsfa majd bő terméssel hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel főzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal készült szárma, a töltött káposzta napja, a főtt „disznófül” evésének napja.

2.- Makár napja ~ Jézus neve napja

A Muravidéken azt tapasztalták, hogy ha ezen a napon hideg van, éjfélkor megszólalnak az állatok, hallani és érteni is lehet őket.

6.- Boldizsár napja ~ Vízkereszt vagy háromkirályok napja

Zentán a Kukucska nevű Tisza-parti városrészben, melynek lakói igen hagyományőrzők voltak szociális helyzetük miatt is, hallottuk, hogy vízkeresztkor szentelt vízzel megszentelik az udvart, az ólat, lakást, hogy megvédjék az ott élőket, embert, állatot a rossztól, a gonosztól. A családtagok még isznak is a szentelt vízből. A többit pedig elteszik, mert gyógyítóerőt tulajdonítanak neki ők is, mint mások is. Ekkor bontják le a karácsonyi asztalt is. A karácsonyi búzának a felét a kútba dobják, másik felét pedig a jószágok kapják, mert ennek is gyógyereje van.

13.- Veronika napja

Topolyán és általában mindenütt azt tartják az évtizedes tapasztalatok alapján, hogy ez az év leghidegebb napja.

17.- Antal ~ Téli Szent Antal napja

Remete Szent Antal régebben a beteg emberek, állatok nagy tiszteletben álló védőszentje volt. Ismertetője a disznó. Ezért gúnyolódik rajta Szkhárosi Horvát András: „Az kinek elvész disznaja, malacca, az pásztorságot Szent Antalnak adja.'

18.- Piroska napja

Szerémségben Dobrodol nevű községben és másutt is Vajdaság szerte járja: „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el se hagy.” Piroska napja tehát negyvenes időjósló nap.

20.- Fábián és Sebestyén napja

A palicsi, ludasi, bácsszőlősi idős személyek úgy tapasztalták meg, úgy hallották az „ősök”-től, hogy ez az első tavaszt ébresztő nap. Ha kimész a szőlőbe, és szemügyre veszed a fákat, látod, hogy már mézgásodni kezdenek, megindul bennük a nedvkeringés, „kezdik szilni a nedved”.

21.- Ágnes napja

Ágnes napja varázslónap. Topolyán, ha kivezetik az istállóból a lovat e napon, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.

22.- Vince (= győzedelmes ) napja

Vince Baranyában a karancsiak szerint a bor védőszentje. Napja termésjósló nap.

Bálint Sándor említi, hogy Vincét „ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum = borszóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni”.

25.- Pál fordulása ~ Jóra forduló Pál ~ Pálfordulás.

Balázs Mátyás oromhegyi pásztor szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra.

JELES NAPOK DECEMBER

Decemberi népszokások

A latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: decem=„tíz”.
Más néven télelőnek, álomhavának, szentkarácsony havának is hívják.
Talán ez az összes hónap közül a legeseményteljesebb, rengeteg ünnepet, népszokást tartogat számunkra ez a hónap. Ennek a cikknek az elolvasásával bővebben megismerkedhetünk velük.

Advent:

Az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület 4 hetes időszaka.
Szent András napját követő vasárnappal kezdődik. Eredete az V.-VI. századra nyúlik vissza.
Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitása is. Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misékre jártak.

Adventi hiedelmek, babonák:

- az eladósorban lévő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből 3 darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikában hordott, hogy a farsangkor sok kísérője legyen,

- az Alföldön a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet „édesgessenek” maguknak,

- Erdélyben a hajnali mise alatt az ajtókat, ablakokat zárva kellett tartani, mert a boszorkányok ilyenkor állati alakot öltenek, s mindenhova megpróbálnak bejutni és rontást okozni.

December 4. - Borbála napja:

Kis-Ázsiában élt, keresztény hitéért mártírhalált (lefejezték) halt. A bányászok, tüzérek, várak védőszentje. Régen a hajadonok is pártfogójuknak tekintették, mert ha az e napon vízbe tett cseresznyeág karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett.
Tiltott dolog volt e napon a fonás, a varrás, a söprés. A női vendég nem hozott szerencsét a házra. A boszorkányok a hagyomány szerint ezen a napon szerezték meg a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, így tilos volt a ruhát kint hagyni. Ajándékozni és bármit kölcsönadni is tiltott volt, mert az elvinné a szerencsét a háztól.

December 6. - Szent Miklós napja:

Szent Miklós püspök emléknapja, aki a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedők, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója. Segítette a nincsteleneket, a szegényeket, egy legenda szerint a nyitott ablakon át aranyakat dobott be három hajadonnak, akik ennek köszönhetően tisztességesen férjhez mentek.
Innen ered a mai napig a szokás, hogy a gyerekek kiteszik a megtisztított cipőjüket az ablakba, s várják a Mikulás bácsit (a Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, amely a XIX. században került át a köznyelvbe), aki piros ruhába öltözve, fején süveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot és megajándékozza a „jó gyerekeket”.
Az időjárással kapcsolatos hiedelmek szerint ilyenkor már havazik, mire azt mondják: Miklós megrázta a szakállát, melyből a karácsonyi időjárásra következtettek.

December 13. - Luca napja:

Szent Luca mártírhalált halt a hitéért. A néphit szerint a szembetegségben szenvedők, a varrónők és a bűnbánó utcanők védőszentje.
Az év legrövidebb napja: „Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja.”
Egyben a téli napforduló kezdőnapja.
Ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelmek: például a férj- és házasságjóslás, halál- és beteg-jóslás, termésjóslás, időjárásjóslás.
E napon kezdték el faragni a Luca székét 9 féle fából: kökény, boróka, jávor, körte, akác, jegenyefenyő, rózsa, som, cser, amelyet karácsonyig be kellett fejezni, úgy, hogy minden nap csupán 1-1 műveletet lehetett rajta elvégezni. Karácsony este elvitték az éjféli misére, készítője ráállva megláthatta, kik a falu boszorkányai.
Sok helyütt sütöttek e napon (sokfelé még ma is) lucapogácsát, amibe tollat, pénzt rejtettek el.
A hajadonok gombócokat főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.
A gazdasszonyok egy marék búzát kis tányérokra tettek, locsolták, és a búza karácsonyesti állapotából következtettek a jövő évi termésre.

December 21. - Tamás napja:

Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja.
Ő volt az a tanítvány, aki az evangélium szerint kételkedett Jézus feltámadásában, ezért hitetlen Tamásként vonult be a vallásos történelembe, viselkedése pedig „tamáskodásként” a köznyelvbe.
Tamás napjához rengeteg hiedelem fűződik, főleg disznóvágással kapcsolatosak.
- A Tamás napon vágott sertés háj, a "Tamásháj" nem avasodik meg, gyógyításra alkalmas. Főleg kelések, nehezen gyógyuló sebek, kisgyermekek kiütéseinek a kezelésére használták.
- Egyes vidékeken ezt a hájat egy illatos kerti növény összetört leveleivel keverték össze, mivel ennek a növénynek rontáselhárító erőt tulajdonítottak. Máshol tömjénnel, szentelt vízzel, vagy hagymával vegyítve használták.
Időjárásjósló nap is ez:
- Ha 21-e reggelére frissen esett hó borította a tájat, a hiedelem szerint békés, boldog karácsony ígérkezett.
- Ha az e napon megölt disznók mája nagy lett, akkor a régi öregek azt mondták, hogy csikorgós lesz a karácsony.

December 24. - Karácsony vigíliája,
Ádám és Éva napja:

Böjtnap, az adventi időszak utolsó napja, de egyben a karácsony kezdete. Dolog tiltónapnak tartották, csupán a takarítás és a sütés-főzés volt engedélyezett. A férfiak ellátták az állatokat, a ház körül rendet raktak, a nők a konyhában tevékenykedtek. A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, ennek mágikus erőt tulajdonítottak, ezt használták a következő évben a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget.
Az ünnepi vacsorának szigorú rendje volt, első fogásként általában fokhagymát ettek, melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak, mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfogyasztották, egymásra gondoltak, ezáltal az elkövetkezendő évben sem felejtkeznek el egymásról. Népszerű volt még a babból, lencséből, mákból készült étel, amelyet a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni. Az ünnepi vacsorához tartozott még az alma is, amelyet annyi gerezdre vágtak ahányan ültek az asztalnál. A vacsora közben keletkezett morzsát megőrizték, amit rontás ellen, orvosságként használtak.
Szentestén szokás volt még a kántálás, amikor is a gyerekek csapatostul járták a falut, köszöntőket mondtak, énekeltek, amiért almát, diót, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszőkkel jártak köszönteni, s az elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszőt a csomóból s azzal megvesszőzte a pásztorokat s ajándékot adott nekik.
Ez a szokás a termékenységvarázslás része volt. Ezután az est további részét kártyázással töltötték, míg nem mentek el az éjféli misére, ahova magukkal vitték a Luca székét, hogy arra állva meglássák, kik a boszorkányok.
Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát is, és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok.

December 25. - Karácsony napja:

E nap a téli napforduló ideje. Dologtiltó nap volt.
Időjósló hagyomány is fűződik ehhez a naphoz.
Pl. Bácskában, Bánátban úgy tartották, ha ez a nap:
- ha hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész, és állatpusztulás
- ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható
- ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz, és sok gabona lesz
- ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, de hullani fognak az állatok
- ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz
- ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható

December 26. - Karácsony másodnapja, István napja:

Általában karácsony másnapján, 26-án kerül rá sor, és újévig járnak a regösök. Ilyenkor a legények vagy a felnőtt férfiak házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.
A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb többszereplős pásztorjátéka. Betlehemezni általában karácsony délutánján indulnak a fiatalok, s késő estig sorba járják a falut. Azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" (a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés.
Manapság kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkettőt azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József) és kellékekkel (egy fából, papírból készült jászol, egy kis templom, a 3 királyokat vezető csillag.) játsszák.

December 27. - János napja:

Szent János evangélista ünnepnapja. E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették. De ezen a napon bort is szenteltek, minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, majd ebből a szentelt borból minden hordóba tettek, hogy a hordók tartalma meg ne romoljon.

December 28. - Aprószentek napja:

Aprószentek napján a bibliai időkben Heródes által Krisztusért mártírhalált halt betlehemi fiú gyermekekre emlékeznek. Ezért ez a nap a gyermekek megörvendeztetésének napja is volt. A kisgyerekek bábukat kaptak. E napon tartották az aprószentek-napi vesszőzést, Magyarországon ma már csak a Kisalföldön tartják meg.

December 31. - Szilveszter:

Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. Az év búcsúztatásának vidám éjszakája. Számos praktikával igyekeztek jövőt jósolni. Sokan készítettek szerencse pogácsát, melybe egy érmét vagy egy tollat sütöttek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe egy pici sót szórt, amelyikben elolvadt a só reggelre, az a hónap csapadékosnak számított, ha viszont megmaradt a hagymalevélben a só, akkor az száraz hónapnak ígérkezett.
Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült került az asztalra, tilos volt azonban a csirke, a pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok elkaparják a szerencsét. Helyette inkább lencsét ettek, hogy sok pénzük legyen az új évben.
A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

Forrás: http://www.hoxa.hu

JELES NAPOK NOVEMBER

Neve a latin „novem” = kilenc szóból ered, ami a görög „ennea”, „enneva” származéka, ez viszont a „neosz-neá”-ból eredt, jelentése: „új, félig felnőtt, tapasztalatlan” – amely megnevezése a jobb kéz gyűrűsujjának. Más néven Szent András havának, nyilas havának, enyészet havának vagy őszutó hónak is nevezik.

Novemberi népszokások Novemberi jeles napok:

November 1.-Mindenszentek napja
(latinul: Festum omnium sanctorum):

A halottak kultuszát szolgálja.
A 4. századból ered, amikor is Szent Efrém és Szent János május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ülték meg Mindenszentek napját. E nap neve a görög egyházban ma is a Szentek Vasárnapja.
Majd a 8. században május 13-ról november 1-jére tevődött át mindenszentek ünnepe, azért, mivel november 1. volt a kelta év kezdete, amikor halotti áldozatokat hoztak az elhunytak tiszteletére. Angliában már a 8-9. században közünnep volt, de a francia Egyház csak a 9.- 10. század óta ünnepli, amikor is megerősödött az Egyházban is a kelta elem, akkor a maguk ősi ünnepét – persze átkatolizálva – áthozták a katolikus egyházi évbe is.
Végül 835-ben Jámbor Lajos császár hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és a Mindenszentek ezek után az egész kereszténység ünnepe lett.

November 2. - Halottak napja:

Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez a nap Sz. Odiló clunyi apáttól ered.
Ilyenkor szokás a sírok megtisztítása, virággal díszítése, gyertyák gyújtása.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért a terített asztalra kenyeret, sót, vizet tettek. A család minden tagja gyertyát gyújtott a gyertyák égésidejéből a hiedelem szerint arra következtettek, ki hal meg előbb a családban.
Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.

November 11. - Márton napja:

316-ban született Pannóniában. E nap volt a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. A pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőket mondtak és nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizve azt, tavasszal az állatok kihajtásánál használta.
Dologtiltó nap volt. Tilos volt e nap mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.
Helyette lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessenek, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. A hiedelem szerint Márton az új bor bírája, mert ilyenkor már iható az új bor. E nap vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."
Időjárásjósló nap is: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."
Ha a Márton napi lakomán elfogyasztott lúdnak fehér és hosszú a csontja, akkor havas lesz a tél, ha pedig barna és rövid a csontja, akkor sáros.

November 19. - Erzsébet napja:

Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231).
A legenda szerint rózsává változott mikor atyja kérdőre vonta a szegényeknek a kötényében vitt alamizsna miatt.
Időjárásjósló nap is volt, ha ezen a napon havazik, úgy mondták: Erzsébet megrázta pendelyét.
Ez a nap az őszi munkák zárónapja.

November 25. - Katalin napja:

Szent Katalin a házasságra vágyó lányok, a diákok, a tudósok, az egyetemek védőszentje, a kerék (vértanúságának eszköze) miatt a fuvarosok, kerékgyártók, fazekasok és molnárok is tisztelték. A IV. században élt, hitéért mártírhalált halt.
Időjárásjóslás is kötődik e naphoz:
„Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.”
E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódtak. Mezítláb ágakat loptak a fákról, amelyet vízbe tettek, s ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. Ezt az ágat katalinágnak nevezték.
De a legények is praktikákhoz folyamodtak, pl. párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

November 30. - András napja:

A keleti egyház védőszentje, az I. században élt. A néphit szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, az ilyen keresztet ezért andráskeresztnek nevezik.
Ez a nap a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Szent András napján a legény vagy leány egész nap böjtöl, csak 3 szem búzát és 3 korty vizet iszik, imádkozik, s akkor éjjel megálmodja, hogy ki lesz a párja.
A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett különböző praktikákat elvégezniük:
- ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi fehérneműjét, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje.
- gombócot főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.
- amely irányból hallották a kutyaugatást, abból az irányból várhatták leendő férjüket.
- ólmot olvasztottak, majd azt vízbe öntötték, a megolvasztott ólom vízbeöntés utáni alakzata megmutatta a leendő férj foglalkozását.

Forrás: http://www.hoxa.hu

JELES NAPOK OKTÓber

Októberi népszokások

Neve a latin October (ami a görög „ogkosz” tőre megy vissza, ami „halott kampó”-t jelent – a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos), „Nyolcadik” hónapnévből ered (bár Domitianus császár kísérletet tett a név megváltoztatására önmagáról neveztette el „domiciánus” hónapnak, de ez a név nem tetszett senkinek sem), mert a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja.
Más néven mindszent havának, őszhónak, magvető havának is nevezik.

Októberi népszokások

E hónap ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. Tehát a halász, a hajós márciusban vízre tolt hajóját ekkor vontatta partra, a földművesek a márciusban elővett s az egész nyáron és ősszel használt szerszámait most eltette, a katona a harcban használt fegyvereit most olajozta be.

Októberi jeles napok:

Október 4. - Assisi Szent Ferenc napja:

1811-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette.
Szokás volt ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.
Az e napon ültetett kotlós alá nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy ezzel megvédjék őket az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.

Október 15. - Teréz napja:

Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén e napon kezdődik meg a szüret. Egerben Teréz-szedés a neve.
A Bánságban és Bácskában e nap asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret sem süthettek.

Október 20. - Vendel napja:

Szent Vendel a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak.
E napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.

Október 21. - Orsolya napja:

Kőszeg vidékén e nap kezdődik a szüret.
Időjósló napnak is tartják. A hajdúböszörményi pásztorok azt állították, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.

Október 26. - Dömötör napja:

A 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.
Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. (Hortobágyon, Szegeden juhásztort, juhászbált rendeztek).
Időjárásjósló nap, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.

Október 28. - Simon - Júdás napja:

Tokaj-Hegyalján e nap a szüret napja, aminek végeztével szüreti felvonulásokat és bálokat tartanak. Pl. Vas megyében Sárváron.
E napon kezdődik meg a kukoricafosztás.

Forrás: http://www.hoxa.hu

JELES NAPOK Szeptember

Szeptemberi népszokások

A régi római naptárban a hetedik hónap volt, elnevezése a latin septem (hét) számnévből ered, (latin September, September mensis = „Hetedik”, „Hetedik hónap”). Ezt a nevét akkor is megtartotta, amikor már a kilencedik hónappá lépett elő, kivéve egy rövid időszakot, amikor Nero Germanicus császár önmagáról Germanicusnak nevezte el.
Régi magyar elnevezése: őszelő, Földanya hava, mérleg hava, Szent Mihály hava.
Noha szeptember mind a földműves lét, mind a csillagászat és a naptár szempontjából jeles hónap, nem dúskál római ünnepekben.
A legjelentősebb római ünnep: a capitoliumi triász. Amikor is a rómaiak szeptember Idusán, azaz szeptember 13-án megemlékeztek Iuppiter, Iuno és Minerva templomának felavatásáról, ami a római patríciusok istenhármasának egy háromhajós temploma a Capitoliumon, amit az etruszk Tarquinius Superbus király építtetett.
Ezen a napon az egész szenátus megjelent a templomban és egy nagy közös lakomán megvendégelte a három istent. Ezt a szokást a sikeres aratásért, szüretért járó hálaadásként értelmezhetjük.
Ugyanezen a napon a szentély falába szöget vertek, ami az évek számítását szolgálta. Ez a szokás talán arra vezethető vissza, hogy volt olyan idő, amikor is szeptember 1-jén kezdődött az év, de 13-a azért is jelentőségteljes, mert 9 nap választja el a napéjegyenlőségtől, aminek a római naptárba nagy jelentősége volt.

Szeptemberi jeles napok:
Szeptember 1. - Egyed napja:
1-jén kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését. A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak.
Időjárásjósló nap is e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak.
Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.

Szeptember 8. - Kisasszony napja:
Szűz Mária születésének napja. A 11. század óta tartják számon.
Sok helyütt a nap volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Egyes helyeken e napon kezdték meg a gabona vetését, e napra virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg.
Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét, és a fecskék útra kelését is.
Időjárásjósló napnak is tartják, mert ha e napon bugyborékosan esett az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz várt rájuk.

Szeptember 12. - Mária napja:
Szűz Mária neve napja. Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza rohamosan terjedt, amit a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette, ami előtt a hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt imádkozott a győzelemért.

Szeptember 15. - Hétfájdalmú Szűzanya:
Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

Szeptember 21. - Máté napja:
Máté evangélista napja. Sok helyütt például a Bánátban e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza.
Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Göcsejben is pelvahétnek nevezték
Az e napi tiszta időből pl. a szerémségi szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.

Szeptember 29. - Szent Mihály napja:
Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyomány szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Vele függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is.
Ez a nap a gazdasági év fordulója (a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak). A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is, ami után kezdetét vette a kukoricatörés. E nappal megkezdődik az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tart.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Az Alföldön ez a nap volt általában a szüret kezdő napja is. A szüret a 18.-19. század előtt általában csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött, utána a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság határozott időpontot adott meg rá, ami azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. A különböző szőlőtermő vidékek miatt a szüret ideje változó volt, figyelembe kellett venni az időjárási viszonyokat, a különböző szőlőfajták érési idejét. Így volt az Alföldön általában szeptember 29-e a szüret kezdő napja, Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15. Terézia napja, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Juda napjáig kezdték meg a szüretet.
A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus is tartozik (ez olyan szokás, amely elősegíti a több termést).
Göcsejben pl. a szüret végeztével lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés.
Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre számíthattak. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög.

Néhány időjárásjósló közmondás erre a napra:
Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:
„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

JELES NAPOK JÚNIUS

JÚNIUS

8.- Medárd napja

Medárd az utolsó fagyosszent. Napjához Európa szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól: „Medárd napján, ha esik, 40 napig mindig esik."

10.-Retkes Margit ~ Legyes Margit napja

Retkes melléknevet Margit a Muravidéken kapta. A gazdasszonyok ugyanis azt tanácsolják, ha esik az eső Margitkor, legjobb lesz retket vetni, mert alkalmas rá az időjárás.

14.- Éliás napja

Már hajnalban lehet következtetni a beálló időváltozásra, mondják Borús Rózsa topolyai adatszolgáltatói. Ha a kelő napot szürke felhő övezi, biztosan megérkezik a neve napját ünneplő Éliás. Különben Éliás olyan buta, azt sem tudja, mikor van a neve napja. De mikor rájön, akkor úgy örül, hogy összehajtja az eget a földdel, akkora lármát csap. Éliás zajos, viharos öröme ellen a régi topolyai öregek szentelt gyertya gyújtásával védekeztek.

15.-Vida~Vid~Vitus napja

Vitus a vitustánc, nyavalyatörés, őrjöngés, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok – a muravidékiek szerint – e napon kijönnek a folyó partjára és várják a változást.

A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha szent Vid –napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatják már régóta.

Vitus napján rendszerint viharos, zivataros idő járta, Topolyán ilyenkor gyertyát gyújtottak.

18.-Úrnapja

Székelykevén e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A ganglábra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő,” három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya tüzében elégetik. A virágok füstölnek a tűzben. Közben az Úrangyalát imádkozzák. Remélik, hogy elkerüli őket a zivatar.

24.-Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja

A szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a szent Iván vigíliáján, estéjén Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett archaikus hitel alapult. A nyári napfordulatot ünneplik vele.

27.-László napja

László időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja:

„Jól figyeld meg László napját,

Jó előre megjósolja az idő járását.”

29.-Péter-Pál napja

Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka. A Muravidéken megkezdik aratni a rozsot. Szabadka, Kispiac, Bánát, Muravidék, Szlavónia, Szerémség, Baranya népének tapasztalata szerint erre a napra már megszakad a búza gyökere, szőkül, zsendül, pár hét múlva lehet aratni. Topolyán ilyenkor kimentek a gazdák a határba, megnézték a búzát, egy-két kaszasuhintást végeztek. Ez a nap ugyanis tilos nap, és dologtiltó.

JELES NAPOK MÁJUS

MÁJUS

Május 1.

Már régóta közös kirándulások, majálisok, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Később egész sokadalommá szélesedett a majális. Volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Temesvári Pelbárt erre a szokásra is utal: „... ma van május elseje, és ezen a napon a világ fiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességeivel, madarak énekével gyönyörködtetik magokat."

2.-Zsigmond napja

Vojlovica gazdasszonyai sokévi tapasztalataik szerint ezen a napon vetik az uborkát, mert biztos, hogy jó termést hoz. De vigyázni kell a vetéskor, nem szabad beszélgetni, mert csak hellyel-közzel fog kikelni a mag. Ha kapták a magot valakitől, nem köszönték meg, mert nem kel ki.

4.-Flórián napja

Flórián a tűzoltók és más tűzzel dolgozók védője. A Muravidéken, Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt begyújtana, megmossa a kezét, a vizet pedig szétpermetezi, hogy a tűz, amely ezen a napon különösen haragos, „erüt ne vehessen”, ne okozzon veszedelmet. A tűzgyújtást azonban nem lehet korán végezni, csak délelőtt tíz óra után kerülhet rá sor, mint ahogy mondják, „hogy a házbu ki ne siessen" – azaz fel ne gyújtsa a házat.

5.-Gotthárd napja

Csak a muravidéki háziasszonyok tartják számon e napot. Azt tanácsolják, hogy ezen a napon uborkát kel vetni, noha sok helyen nagyszombat napját tartják legalkalmasabb uborkavető napnak. Arra is kell vigyázni, mondják, hogy ne mezítláb vessünk, mert bolhás lesz a növény.

6.-Babevő János napja

Minden gazdasszony tudja, hogy a hüvelyeseket, a lencsét, borsót, babot el kell vetni, mert talán már nem fagy ki. A bánáti háziasszonyok szerint János napja kiváló alkalom a babvetésre.

12.-Pongrác napja

A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordulhat, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.

13.-Szervác napja

Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.”

14.-Bonifác napja

A három –áccal végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. Sok gondot okoz a termelőknek másik két „kollégájával". A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő.

21.-Konstantin napja

Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is – sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik -, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hét éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

25.-Orbán ~ Urbány napja

Még Orbán is fagyosszent. „Söpri a termést a faggyal" – mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: „Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot" – mert még rossz időt hozhat.

28.-Emil napja

A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. Kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.

31.-Petronella napja

Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is figyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindenki tudja, hamar megjön az eső. 

Július - Szent Jakab hava
Nyárhó - Áldás hava - Tehéntor (Aratás) hava

A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik " nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

Bizony még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak.

Népi megfigyelések:

- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz

Jeles napok júliusban:

Margit napja (július 13.)

Henrik napja (július 15.)

Rudan Mária: Oroszlán zodiákus A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.

Népi mondóka

Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.

Aratási névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Henrik napja

Henrik napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, - mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.Forrás: http://www.szoboszlokepeskonyve.hu

Fejér megyei rajzpályázat a klímavédelmi lehetőségekről

A kiállítás a székesfehérvári megye házában volt, ahol az oklevelek átadása is megtörtént!
Gratulálunk a nyerteseknek

"Itt a búcsúnap indul a csapat"

"Itt a búcsúnap indul a csapat"

Ficánka csoport műsora a Bicskei Napokon

Csigabiga és Dínó csoport műsora a Bicskei Napokon

Játékos hangszerbemutató az óvodában

Karácsonyi ünnep az óvodánkban..

Műsorunk a Bicske Városi Óvoda nyugdíjas karácsonyán.

Svább bál 2015 óvodásaink nyitótánca

Kedves Szülők!

Az alábbi megkeresés érkezett óvodánk postaládájába! Kérem szíves segítségüket!

Üdvözlettel: Iványi Ferencné

Tisztelt Óvodavezető Kolléga!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Karán tanársegédként dolgozom. Doktori hallgatóként egy kutatás lebonyolításához szeretném kérni a segítségét. Témavezetőmmel, Dr. N. Kollár Katalinnal egy on-line kutatást végzünk, amelyben 1 és 6 éves kor közötti gyermekek szüleinek a véleményét kérdezzük a családi munkamegosztásról, az apuka családi életben való részvételéről, arról, hogy milyen fokú társas támogatást érzékel maga körül a család a saját szüleik, barátaik részéről.

A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim, az adatokat kizárólag statisztikai szempontú elemzésnek vetjük alá. A kutatás során nyert adatokat bizalmasan kezeljük.

Amennyiben van az Ön által vezetett intézménynek honlapja, Facebook-csoportja, vagy szülői levelezőlistája, arra szeretném Önt kérni, hogy terjessze, ossza meg kérdőíveim linkjét ezeken a felületeken, az alábbi kísérőszöveggel együtt:

,,Családi munkamegosztást, társas támogatást vizsgáló kérdőívhez keresünk olyan kitöltőket, akik 18 éven felüliek házasságban/tartós párkapcsolatban élnek, ÉS nevelnek legalább 1, 1 és 6 év közötti gyermeket. A kérdőív
kitöltése kb. 20 - 25 percet vesz igénybe. Köszönjük a segítséget."

Az anyukáknak szóló kérdőív linkje:
http://online-kerdoiv.com/index/view/hash/858e0989ea93c2fbc483a8058ae7d3d0

Az apukáknak szóló kérdőív linkje:
http://online-kerdoiv.com/index/view/hash/32970ebf29912bf678b5a2b02e4ffa67

Ha bármilyen kérdése van, vagy további információkat szeretne a kutatásról, a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen állok rendelkezésére.

Segítségét előre is köszönöm!

Üdvözlettel,
Vágó Emese

Vágó Emese
tanársegéd, PhD-hallgató
ELTE PPK
Iskolapszichológia Tanszék

A csoport ünnepségének képei megtekinthetők a Galériában.

December 2  hétfő	Adventi játszóház a Művelődési Központ szervezésében
December 3  kedd  830 óra	„Misi bohóc játszóháza”
December 5 csütörtök 1000 óra	„Mikulás, Mikulás kedves Mikulás” A Szent László Általános Iskola színjátszó körének ajándékműsora
December 6 péntek	Mikulás az óvodában
December 7 szombat	Nevelés nélküli nap
December 9 hétfő	Adventi játszóház a Művelődési Központ szervezésében
December 12 csütörtök	Étkezési térítési díj és szolgáltatások befizetése
December 14 szombat 1500 óra	Városi adventi gyertyagyújtás
December 17 kedd	Óvodásaink műsora nyugdíjas dolgozók számára
December 19 csütörtök	Karácsonyi ünnepély
December 20 péntek	Városi adventi gyertyagyújtás

Óvodánk december 24-január 1-ig zárva tart.

Nyitás: január 2-án

Békés, boldog karácsonyt kívánunk!

Novemberi Óvodai Programok
November 6. szerda Csigabiga csoport látogatása a zöldségboltba
November 8. péntek „Játékos sport” foglalkozás a Szent László Általános Iskolában nagy csoportosok részére
November 11. hétfő Márton napi nemzetiségi ünnep a Ficánka csoportban
November 12. kedd Csigabiga csoport: Séta a patakpartra
November 13. szerda Étkezési térítési díj, és szolgáltatások befizetése
November II. hete Méhecske csoport látogatása az orvosi rendelőbe
November 16. szombat Sváb bál a Báder Fogadóban melyen a Ficánka csoport nemzetiségi tánccal lép fel.
November 18. hétfő Futrinka utca lakói - zenés mesejáték – a Művelődési Központban. Méhecske, Katica, Csigabiga és Ficánka csoport.
November 29. péntek Első adventi gyertyagyújtás

Szelektív hulladékgyűjtő akciónk keretében folyamatosan gyűjtjük a műanyag kupakokat és a használt elemet.

2013. október 29 -én, kedden 7-14 óráig papírgyűjtés lesz az Árpád úti óvoda elé helyezett konténerbe.

Októberi óvodai programok

Október 2. szerda Méhecske csoport kirándulása az Alcsúti Arborétumba

Október 7. hétfő Ficánka, Csigabiga, Katica, Méhecske csoport Színház látogatása a Művelődési Házba

Október 9. szerda Méhecske csoport: séta a gólyafészekhez. Az Állatok világnapja keretében a Báder Fogadó állatainak megtekintése.

Október 15. kedd Méhecske csoport: látogatása a közeli zöldséges boltba.

Október 3. hete Ficánka csoport: Őszi séta a Gyermek otthon parkjába, (időjárástól függően).

Katica csoport: vonatozás az időjárás függvényében

Október 16. szerda Étkezési térítési díj befizetése 7.30-17.00 óráig

Október 16. „Családi egészségnap az óvodában” 13.30-tól nyílt nap a szülők számára. TÁMOP -3.1.11-12/2-2012-0097 számú pályázat által támogatott rendezvény.

Október 22. kedd. Ficánka csoport: „Terménybetakarító” ünnepe, német nemzetiségi ünnep: „Ernte Dankfest”. Nyílt nap.

Október 25. péntek Ficánka csoport: Látogatás a piacra.

Kedves Szülők!

Étkezés, úszás és néptánc befizetés:

2013. október 16. szerda
7.30-17.00

Pótbefizetés:

2013. október 24. csütörtök
8.00-15.00
Thománé Vágner Zsuzsanna
óvodatitkár

2013 Szeptember havi programok

Sarkady Sándor: Farsang

Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,
Járják a bolondját:
Dínomdánom vigalom,-
Nincs a táncra tilalom!

Maskarások, bolondok,
Rázzátok a kolompot:
takarodjon el a tél-
Örvendezzen, aki él!

Tordon Ákos: Anyák napi mondóka

Anyukám, anyukám, találd ki,
Hogy az én nagy kincsem ugyan ki?
Ki más is lehetne, ha nem te.
Ültess hát, gyorsan az öledbe.

---

Ölbey Irén: Köszöntő

Ahány felhő fenn lebeg az égen,
s ahány csillag lángol csodaszépen,
őz és nyuszi az erdőn ahány van,
s ahány harcsa úszik a Dunában,
s ahány legyet fog a füsti fecske,
s ahány kiflit megsüt a kemence,
érjen téged anyám annyi
öröm és szerencse!

---

Ágh István: Virágosat álmodtam

Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.

---

Sarkady Sándor: Zeneszó zeng

Zeneszó zeng, menetelnek
Süt a napfény, fut a felleg.
Fel a zászló, fel az égre-
Magyarország örömére.

Szabadság dala szálljon,
Aki ember, ide álljon;
Jövel édes, szabad világ-
Gyönyörű légy Magyarország.

 

Osvát Erzsébet: Hóvirág

A bokrok, fák  még alszanak,

de lám, ott lenn a hó alatt
felébredt már a hóvirág,
kíváncsian kikandikált.
Miért keltél fel, kis bohó?
Még nem tűnt el a jég, a hó!
Fagyos szelek süvítenek,
parányi szirmod lám, remeg.
Sziromruhám bár lágy, fehér,
nem árt nekem se szél, se dér!
Vigyáz reám a kikelet,
Lám, űzi már a zord telet!

 

---

---

Csoóri Sándor: Hókutya

Csináljatok

Hóembert,

Én csinálok

Hókutyát,

Hószőrű komondort,

Amilyen még sosem volt.

Így gondolom,

Úgy gondolom, 

Kész is már a komondorom,

Szájában jégcsap,

Csont helyett azt kap! 

---

Sarkady Sándor: A hóember

Szikrázik a hótenger,

Elkészült a hóember!

Hótenger, hótenger-

Répaorrú hóember!

Seprűnyél a kezébe,

Vaskalap a fejébe!

Hótenger, hótenger-

Répaorrú hóember!

---

Szepesi Attila: A bohóc

Vidám legény a bohóc,

piros haja csupa kóc,

idelép, odalép,

a zubbonya búzakék.

Lengő inge pepita,

lobog rajta pántlika.

Viháncol, nótázik,

karikákkal mókázik.

Csupa fintor, csupa folt,

csupa masni, csupa gomb,

csupa csengő, csupa szín,

csupa csuda karmazsin.

Télapó – várás

---

Zelk Zoltán: Téli fák

 

Nem fáztok, ti téli fák, 

Mikor meztelen az ág? 

Eldobtátok a nyári zöld 

S az őszi aranyruhát. 

 

Ejnye, ejnye, téli fák, 

Ez aztán a furcsaság: 

Hideg télben levetkőztök, 

Nyáron viseltek ruhát!

---

    

Vladimir Reisel: A madárka télen

 

Ül ágán a madárka,

nagy a szomorúsága:

gyötri éhség szegénykét,

nincs mag, hiába néz szét.

Hull a könnye, hull peregve,

hogyan is énekelne?

A gyerekek meglátták,

és baját kitalálták,

magocskát szórtak elébe,

csöpp szíve nagy örömére,

hogy vígan kiteleljen,

s tavasszal énekeljen.

---

Takáts Gyula: Szüreti vers
 
Szüretelnek, énekelnek,

Láttál-e már ennél szebbet?

Dió, rigó, mogyoró!

Musttal teli kiskancsó!

Sose láttam szebbet!

Ténagy Sándor: Nyárvég

NYÁRKÖSZÖNTŐ
A SZIVÁRVÁNY TAGÓVODÁBAN

A TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0097– számú „Megújuló pedagógiai munka és környezet Bicske város óvodáiban” című pályázat keretében megvalósuló rendezvény.

Programok:

Minden kedves Szülőt és Gyermeket szertettel várunk!

2013 június havi programok

Május 14-én reggel kirándulni indultunk a Budakeszi Vadasparkba. Néhány kedves, segítőkész szülő elkísért bennünket.
A buszozás izgalmaitól mindenki kellőképpen megéhezett :) ezért megérkezésünk után azonnal előkerestük a hátizsákokat, melyekből finomabbnál-finomabb falatok kerültek elő. Miután mindenki megreggelizett, elindultunk Vadasparki sétánkra.
Sokféle állatot láthattunk, csodálatos környezetben. A bátrabb gyermekek megsimogathatták az őzikét.
Hosszan időztünk a medvéknél. Egyik kedves gondozóbácsi "megszólaltatta" nekünk, az aranysakált, amit még mi felnőttek is csodálkozva hallgattunk. Sétánk a parkhoz tartozó "parasztudvarban" folytatódott, ahol háziállatokat néztünk meg.
Mire sétánk végére értünk, ismét nagyon megéhezett a csapat, evés-ivás következett, majd szabad játék a fák lombjai alatt.
Az idő hamar elrepült, kellemesen elfáradva, sok szép élménnyel gazdagodva indultunk vissza az óvodába.:)

Május 24-én csoportunk a Katica csoporttal kirándulni volt Martonvásáron.
Szerencsére az időjárás is nekünk kedvezett, napsütéses, igazi kiránduló időnk volt.
Az odaút várakozással teli, vidám hangulatát fokozta a kicsik mindenre kiterjedő kíváncsisága. Örültek minden állatnak, járműnek, amiket útközben láttunk; tavakat, kerteket, építkezéseket figyeltünk meg.
Martonvásárra érve az Óvodamúzeumot néztük meg először,ahol a régmúlt idők játékaival, korabeli mindennapi óvodai tárgyakkal, eszközökkel ismerkedtünk. A múzeum munkatársa a gyerekek életkorának megfelelően beszélt, élményszerű volt kis ismertetője ovisaink számára. Az egyik helyiségben ki is próbálhattak néhányat a régi játékok közül.
Ezután a kastélypark gyönyörű zöld pázsitján elfogyaszthatta ki-ki az elemózsiáját, mint éhes kis farkasok vetették rá magukat a gyerekek a hátizsákokra. Az evés-ivás után játék következett, előkerültek a karikák és a labdák is, a hatalmas, zöld tér és a friss levegő mozgásra hívogatta a gyerekeket.
A tó partján gyalogút vezetett egy gyönyörű fahídhoz, amin átsétálva egy szigetre értünk. Örömmel fedeztünk fel kacsákat a vízen, a figyelmesebbek halakat is láttak, annyira tiszta volt a tó.
Felkerestük Brunszvik Teréz szobrát is. A nagycsoportosok emlékeztek: az oviban is beszéltünk róla és a bácsi is mondta a múzeumban, ez a néni hozta létre az első ovit hazánkban. Itt csoportképet is készítettünk, majd a buszhoz sétáltunk.
Jó hangulatban, sok szép élménnyel telve utaztunk haza Bicskére.  

2013. május 6-án a Városi Könyvtár áprilisban meghirdetett rajzpályázatának díjátadójára kapott meghívást csoportunk 9 tagja. A rajzpályázatot Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából írták ki. A költő gyermekverseihez kapcsolódó rajzokat nagy lelkesedéssel készítették a vállalkozó kedvű Ficánkák: Balázs Lora a Tavaszköszöntő című vershez, Balázs Hanna, Bőke Lilien, Éhmann Anna, Lányi Liliés Nagy Nati A tündér című vershez, Ozvári-Lukács Sándor, Pats Petra és Tóth Ákos a Paripám csodaszép pejkó című vershez készítettek gyönyörű, színes rajzokat.
Minden résztvevő ceruzát és csokiszeletet kapott, csoportunkból emléklapot és apró ajándékot Balázs Hanna és Éhmann Anna vehetett át. A rajzokból a könyvtár kiállítást rendezett, mely a Bicskei Napok rendezvény ideje alatt is látogatható. Gratulálunk az ügyes kis mestereknek, örömmel csodáljuk szép munkáikat!

2013 május havi programok

Április 24-én csoportunkból három gyermek vett részt a Csokonai Általános Iskola szavalóversenyén, ahol nagycsoportosok és elsősök produkcióit láthattuk-hallhattuk. Balázs Loretta Milne: Vége című versét, Nagy Natasa Börcsök Mária: Tapsifül című versét szavalta. La Fontaine: A tücsök és a hangya című költeményével Ozvári-Lukács Sándor állt a nézők elé. Mindhárom előadás szépen sikerült, végül Natasa került a díjazottak közé, könyvjutalmat kapott a többi versenyzőnek is járó könyvjelző és kis hajtogatott figura mellé. Szeretettel gratulálunk mindhármuknak és még sok örömteli versenyzést kívánunk!

2013 április 11-én délután csoportunkból hárman vettek részt a Művelődési Ház vers-, próza- és mesemondó délutánján. Lányi Lili Mihalkov: Hány lába van a szamárnak? című meséjét, Pats Petra Bálint Tibor: Jaj, de fáj a lábam című prózáját és Tóth Ákos Zelk Zoltán: A kis kertész című versét adta elő. Mindhárman ügyesen szerepeltek, majd átvették a zsűri elnökétől az emléklapot, amelyhez egy kis csoki, könyv, könyvjelző is járt. Örülünk a szép eredménynek és további sikereket kívánunk!

PAPÍRGYŰJTÉS!

Minden tagóvodában 2013.04.23-án papírgyűjtést tartunk a Föld napja alkalmából! A papírokat az óvodák előtt elhelyezett konténerben gyűjtjük.

Köszönjük mindenkinek, aki támogatja tagóvodáinkat a papírgyűjtésben!

2013 Április havi programok

Április 4. (csütörtök)	Ficánka csoport – közös „vonatozás” ismerkedés a vonaton való közlekedéssel és annak szabályaival (a márciusban elmaradt vonatozás)
Április 8. (hétfő)	„Üssed, üssed botocskám!...” címmel bérletes színházi előadás a Művelődési Központban
Április 8. és 9. (hétfő, kedd) 8 - 18 óra	Beíratása Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolába
Április 9. (kedd)	Egészségügyi világnap alkalmából beszélgetés az egészségről valamint, saláta, gyümölcssaláta készítése csoportonként
Április 10. és 11. (szerda, csütörtök) 8 - 10 óra	Nyílt nap a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon Általános Iskolájában
Április 11. (csütörtök)	Ülj le közénk és regélj! Vers, próza és mesemondó verseny a Művelődési Központban - a költészet napja alkalmából
Április 11. (csütörtök)	Dr. Hadnagy Réka gyermekorvos általános orvosi szűrővizsgálatot tart az óvodában.
Április 12. (péntek)	A Ficánka csoportosok állat és növény megfigyelése a gólyafészeknél
Április 15. (szerda)	A Dínó csoportosok környezeti sétája a gólyafészekhez
Április 17. (szerda) 7.15 - 17 óra	Étkezés és úszás térítési-díjak befizetése
Április 18., 19. és 22. (csütörtök,péntek, hétfő)	Beíratás a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon Általános Iskolájába (csütörtök: 8-17-ig, péntek: 8-14-ig, hétfő: 8-17-ig)
Április 23. (kedd) 6 - 14 óra	Papírgyűjtésa Föld napja alkalmából az épület előtt elhelyezett konténerbe!
Április 24. (szerda)	Szavalóversenya Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Prohászka úti épületében
Április 24. (szerda)	Pótbefizetés
Április 26. (péntek) 9 - 12 óra	„Nyitott kapuk napja” Szeretettel várjuk az óvodánk iránt érdeklődő, új kisgyermekeket és szüleiket!

Az időjárástól függően szervezett áprilisi programjaink:

• A Katica csoportosok vonatozása Tatára
• A Katicaés Méhecske csoportosok sétája a Gyermekotthonba és a gólyafészekhez a Föld napja alkalmából
• A Méhecske csoportosok tavaszi mese délelőttje a Városi Könyvtárban

Költészet napja

Ülj le közénk és regélj!

 A bicskei Petőfi Művelődési Központ a Költészet Napja alkalmából, immár 15. alkalommal hirdeti meg az irodalmat kedvelő gyerekek és fiatalok számára a

VERS-, PRÓZA és MESEMONDÓ TALÁLKOZÓT,

 amelynek célja a magyar irodalom népszerűsítése, megszerettetése a gyerekekkel, valamint a magyar dal és mesekincs felfedezése.

Jelentkezés feltételei:

A jelentkezők egy szabadon választott mű előadásával vehetnek részt a találkozón. A produkciók hossza a 4 percet nem haladhatja meg. Egy tagintézmény egy kategórián belül maximum három diákkal nevezhet.

Nevezni az alábbi kategóriákban és korosztályokban lehet:

 Kategóriák:

- vers,

- próza,

- mese

 Korosztályok:

- óvodások

- alsó tagozatosok

- felső tagozatosok

- középiskolások

Jelentkezési határidő: 2013. március 26.

A találkozó időpontja: 2013. április 11.

Nevezni csak Bicskéről és bicskei kistérségéből lehet. A kategóriák legjobbjai emléklapban és könyvjutalomban részesülnek.

Válasszatok egy verset vagy mesét és jelentkezzetek a Művelődési Központban!

A Ward Mária Általános Iskola (Budapest) rajzpályázatot hirdetett "Ilyennek képzelem az iskolát" címmel. A Ficánka csoportból hét nagycsoportos készített rajzot ebben a témában. A pályázó gyerekek alkotásaiból kiállítást rendezett az iskola, melynek megnyitójára és a díjátadó ünnepségre meghívót kaptunk. A képeken a jókedvű gyerekcsapat  látható, mely Debi néni és Vera néni kíséretében március 25-én délután Budapestre utazott. A díjátadón oklevelet, jelvényt vehettek át a gyerekek, majd uzsonnával, kézműves programmal folytatódott a vendéglátás. A kis csapat: Balázs Loretta, Éhmann Anna Vilma, Lányi Lili, Magyar Eszter, Majer Marcell, Ozvári-Lukács Sándor Áron, Pats Petra. Fotók a képek között.

Tárgy: Köszönet 

Tisztelt Dr. Balogh Gyula Főorvos Úr!

Képviselőként, és a Bicske Városi Óvoda intézményvezetőjeként köszönetem fejezem ki, hogy az általam közvetített és a körzetemben élő szülők által jelzett és kezdeményezett, hiánypótló, gyermek neurológiai szakellátás megszervezését, az érintettek számára elérhető, bicskei helyszínen való biztosítását felvállalta.

Magam is örömmel olvastam a szülők által közzétett információt, melyet idézek:

Értesítünk minden érintett kisgyermekes szülőt, hogy 2013. febr.22-től beindult a kisgyermekek fejlődés-neurológiai rendelése itt Bicskén. Minden 2. héten, pénteken 8-12-ig rendel Dr. Tóth Mária. Beutaló és időpont-egyeztetés szükséges. Napi max. 10 gyermek ellátása biztosított. A doktornő Tatabányáról jár le, ott egy komplex rehabilitációs teammel dolgozik együtt.

Munkáját, lelkiismeretes hozzáállását megköszönöm, további munkájához jó egészséget kívánok!

Mellékelem a problémát felvető édesanyák köszönő levelét.

Bicske, 2013. február 22.

Tisztelettel: 

 Az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér fenntartója 

(a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt.) 

rajzpályázatot hirdet 

az ENSZ CSALÁDOK NEMZETKÖZI NAPJA alkalmából. 

„Az én apukám!” 

egyéni rajzpályázat 3-11 éves korú gyermekek számára 

A rajzpályázat fővédnöke: Halász Judit 

Téma: 

1. Készíts egy képet apukádról a munkahelyén, otthon, nyaraláskor, családi körben vagy játék közben! 

VAGY 

2. Készíts illusztrációt Halász Judit „Apa figyelj rám” című lemezének valamelyik számára! A dalok hallgatása közben csukd be a szemed, majd fogj egy ecsetet, ceruzát, zsírkrétát… és jelenítsd meg, hogy mit láttál magad előtt! Rajzold meg a dalok szereplőit, környezetét, hangulatát, de ha a kedved úgy hozza, alkoss arról, ami a dalok címéről eszedbe jut! 

Korcsoportok: 

• 3-6 éves 
• 7-11 éves 

Technika: Az alkotások bármilyen technikával készülhetnek (grafitceruza, színes ceruza, filctoll, zsírkréta, pasztellkréta, vízfesték, akril festék, akvarellfesték, kollázs illetve vegyes technika). 

Méret: A/4-es rajz- vagy kartonpapír 

Beküldési határidő: 2013. április 26. 

A beküldés módja: A pályaműveket személyesen vagy postán az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérbe (1067 Budapest, Eötvös u. 10.) kérjük eljuttatni a kitöltött pályázati adatlappal együtt. 

Az alkotás hátuljára kérjük, minden esetben írják rá a mű készítőjének nevét, életkorát és a mű címét. 

A pályázati adatlap letölthető a www.eotvos10.hu honlapról vagy beszerezhető az Eötvös10 recepcióján. 

Díjak: a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt., valamint a támogatók által összeállított ajándékcsomagok (belépőjegyek Halász Judit 2013. május 11-i koncertjére, Dörmögő Dömötör-előfizetés, játékok, könyvek…) Elbírálási és kiértesítési határidő: 2013. május 3. 

Az egyes korcsoportokban külön értékeljük és díjazzuk az alkotásokat. A nyertes pályázókat e-mail-ben, illetve levélben értesítjük. 

A legkiválóbb alkotásokból kiállítást rendezünk, amely egy hónapig tekinthető meg az Eötvös10 aulájában. 

Megnyitó és díjátadó: 2013. május 11-én (szombaton) 10.15 órakor, Halász Judit koncertje előtt 

Felvilágosítás a 06-1/690-0995-ös telefonszámon, ill. a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen kérhető. 

2013 Február havi programok

Február hó	Középső csoportosok DIFER mérése
Február 1. (péntek)	Nevelés nélküli nap Ügyelet a Kakas Tagóvodában
Február 5. (kedd)	Nyílt nap a Dínó csoportban: Komplex ének, környezet megismerésére nevelés, vizuális foglalkozás.
Február 5. (kedd)	Nyílt nap a Méhecske csoportban: Mozgás- testnevelés, vizuális foglalkozás.
Február 9. (szombat) 19 óra	Jótékonysági Szülői Bál a Báder Fogadóban Baráti társaságokat és minden kedves bálozót szeretettel várunk!
Február 12. (kedd)	Farsang az óvodában, Nyílt nap Jelmezes felvonulás, csoportok farsangi műsora. 10-11 óráig fényképész várja az érdeklődőket. 11 órától bábelőadás 11.45-től táncház a nagycsoportos gyerekek részére, Strack Orsolya néptáncpedagógus vezetésével.
Február 13. (szerda)	Étkezési térítési díj, úszás és népi játékok befizetése 7.15-17.00 óráig
Február 14. (csütörtök)	Kiszebáb égetés: Télűző szertartás az óvoda udvarán.
Február 20. (szerda)	Pótbefizetés 8.00-15.00 között Étkezési térítési díj, néptánc, úszás befizetése.

2013 Március havi programok

A Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. 2012-ben rajzpályázatot hirdetett óvodások részére, a pályázat témája: mire lehet használni a hulladékot, mi mindent lehet a képzelet útján álmodni belőle?
Csoportunk néhány lelkes tagja szép alkotásokat készített: Balázs Loretta pille palackból készíthető virágokkal díszített hintaállványt ábrázolt, Balázs Hanna, Bőke Lilien, Magyar Eszter és Nagy Natasa különféle ékszereket rajzolt: tarka műanyag- ill. üveg gyöngyökből fűzött láncokat. Horváth Patrik egy mindennel felszerelt kukás autót, Pats Petra pedig pille palack- madáretetőt rajzolt. Lányi Lili és Éhmann Anna rajzán színes üvegekből összerakott mesepalota látható, tarka üveg ablakokkal díszítve.


A két csoda-palotát ábrázoló kislány munkáit oklevéllel, mesekönyvvel jutalmazták a szervezők, melyeket a gyerekek szüleikkel személyesen vehettek át decemberben, a budapesti Mikulás-gyárban.
Az ezúttal díjazásban nem részesült hét másik ügyes kezű Ficánkának az FKF Zrt. levélben köszönte meg szorgos munkálkodását.
Fotók a Képek menüpont alatt találhatók.

Ezen a linken .pdf formátumban elérhető az óvodánk Szervezeti és Működési Szabályzata.

Itt a farsang áll a bál...

2013. február 12-én délelőtt a Ficánka csoportosok farsangi mulatságot tartottak. Minden gyerek izgatottan készült az eseményre. Először a gyerekek az óvó nénik segítségével néhány verset és dalocskát adtak elő, majd következett a jelmezesek bemutatkozása. Az ügyességi versenyeket (pufi evés pálcikával, lekváros rizspehely evés kéz nélkül, táncolás tojással) pedig nagy eszem-iszom, dínom-dánom követte. Fotók a Képek menüpont alatt találhatóak.

Sajtóközlemény

Megújuló pedagógiai munka és környezet Bicske város óvodáiban 

2013 / 01 / 07

Bicske Város Önkormányzata  pályázatot nyújtott be a TÁMOP-3.1.11-12/2 kódszámú „Óvodafejlesztés” című könnyített elbírálású pályázati felhívásra.

Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott „Megújuló pedagógiai munka és környezet Bicske város óvodáiban” című, TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0097 jelű pályázatot a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága 34 575 280 Ft összegű  egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte. A projekt Európai Uniós forrásból valósul meg, a támogatási intenzitás 100%. A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2013.01.07., a fizikai megvalósítás határideje 2014.07.06.

A pályázati támogatás biztosítja:

•a tornaszobák felújításával a mozgás, a testnevelés és sport rendezvények egészséges, esztétikus környezetben történő megtartásának feltételeit

•Szivárvány tagóvodánkban az udvari játékeszközök bővítését, játszó eszközök beszerzését

•József Attila utcai épületünk tornaszobájának teljes felújítását

•Kakas tagóvodánk tornaszobájának átalakítását, hogy több gyermekcsoport mindennapi használatára is alkalmassá váljon

•az óvodai környezet megújítását az óvodai eszközök fejlesztésével

•a továbbképzéseken való részvétellel a pedagógusok szakmai tudásgyarapítását, a módszertani kultúra fejlesztését, a szakmai megújulást

•az előadásokkal, rendezvényekkel a szülők és óvodapedagógusok közötti tudatos nevelőpartneri viszony mélyítését

•a családi programokkal az óvoda és a szülői ház közötti kapcsolat erősítését, a generációk, nagyszülők–szülők–gyermekek tevékeny együttlétének megélését

•a nevelő munkán keresztül az óvodások harmonikus személyiségfejlődését

•a városon belüli közösségek kialakulásának elősegítését.

Célunk, hogy Bicske városában e fejlesztéssel még jobb óvodai ellátást biztosíthassunk gyermekeinknek és a családoknak.

Óvó nénik:

Böhmné Széplaki Márta (Márti néni)

Tóth Erzsébet (Betty néni)

Dajka néni:

Vida Istvánné (Kriszti néni)

Névsor:

 Születésnaposaink:

Hevesi Judit vagyok. Hivatásom pszichológus, mentálhigiénés szakember és gyógypedagógus. Szakmai ismereteim bővítése, a tanulás, része az életemnek.

Bicske város óvodáinak pszichológiai munkáját látom el, mely nagy örömet jelent számomra.  

Az óvodapszichológus munkájának célja a kisgyermekek egészséges személyiségfejlődésének segítése a szülő, a gyermek és pedagógusa szoros együttműködésével. 

Tevékenységem egyik része a szülői konzultáció, amikor a szülő keres meg kérdéseivel. Ezek lehetnek nevelési kérdések, beilleszkedési, beszoktatási, otthoni vagy óvodai magatartási nehézségek, szólhat a szorongásról vagy a gyermeket ért váratlan vagy új (pl. testvérszületés) esemény feldolgozásával kapcsolatos elakadásokról. Iskolaérettséggel, iskolaválasztással kapcsolatos dilemmájukban is közösen kereshetjük a megoldást.

Tevékenységem másik fontos része az óvodapedagógusokkal folytatott konzultáció, mely kapcsolódhat egyetlen gyermek vagy az óvodai csoport problémájához. Feladatom a kapcsolattartás az intézmény segítő szakembereivel (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős) is.

Mindkét tevékenységkörhöz hozzátartozik a csoportmegfigyelés, illetve egy gyermek megfigyelése a csoportban módszere.

A gyermekkel csak a szülővel megbeszélve, az ő kérésére kezdjük el az egyéni, terápiás jellegű foglalkozásokat. Az óvodai kiscsoportos foglalkozások az óvodapedagógus kezdeményezésével és szintén szülői tájékoztatással történnek. Szülői és óvodapedagógusi megbeszélések pszichológiai vonatkozású részein szívesen veszek részt. 

Szeretném érdeklődésüket ráirányítani a Pszichológiai faliújságra kifüggesztett, az óvodás korú gyermekek életéhez kapcsolódó, havonta frissített írásokra.

Első találkozáshoz időpont egyeztetésére van szükség, melyet személyesen a Szivárvány tagóvodában kedden 8-14 óráig, telefonon a 22/350-814 számon, a Kakas tagóvodában hétfőn 8-15 óráig, telefonon a 22/350-072 számon és a József Attila utcai tagóvodában szerdán 8-10 óráig, telefonon a 22/350-936 számon tudunk megbeszélni.

Ezen a linken .pdf formátumban elérhető a Különös Közzétételi lista 2013-2014.

Archívum:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2012-2013

A NEVELÉSI ÉV RENDJE

Nevelési év:

2012. szeptember 1. – 2013. augusztus 31.

Az iskolai szünetek óvodánk nyitva tartását nem befolyásolják.

Az új gyermekek befogadása 2012. szeptember 1.-től folyamatosan történik.

A tevékenységek szervezése kötetlen és kötött formában történik.

• 3-4 éveseknek november 1.-től május 31.-ig,
• 4-5 éveseknek október 1.-től május 31.-ig,
• 5-6-7 éveseknél szeptember 15.-től május 31.-ig.

Nyári élet szervezése június 1.-től augusztus 31.-ig történik.

Nyári zárás ideje alatt a gyermekek elhelyezését a szülői igényeknek megfelelően ügyeleti rend kialakításával biztosítjuk.

Az óvodák téli zárásának tervezett időpontja

2012. december 22.-2013. január 01.

Nyitás: 2013. január 02.

Bicske Városi Óvoda - tagóvodák nyári zárásának tervezett időpontja

Óvoda épületenként 6 hét:

2013. június 17. – július 26.                                                     Kakas tagóvoda

2013. június 17.-július 5. és július 29.- augusztus 20.             József Attila utcai tagóvoda.

(két részletben)

2013. július 8.-augusztus 20.                                                  Szivárvány tagóvoda

Nyitás: 2013. augusztus 21.

Munkaszüneti napok:

• Október 23.
• November 1.
• December 22- január 1.-ig 
• Március 15.
• Húsvét hétfő
• Május 1.
• Pünkösd hétfő,
• Augusztus 20.
• Valamint az összevont munkaszüneti napok.

ÓVODÁK NYITVATARTÁSA

GYERMEKLÉTSZÁMOK

CSOPORTBEOSZTÁSOK

Árpád utca

József Attila utca

Rózsa utca

KÖTELEZŐ FELADATELLÁTÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS

ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, NYÍLT NAPOK

A városi ünnepeken,megemlékezéseken, az intézményt a vezetői beosztásban dolgozók ill. az óvoda munkatársai képviselik.

Szivárvány tagóvoda 

József Attila utcai tagóvoda,

Egyéb rendezvények a csoportok tervezésének megfelelően.

à jelöltek a Kakas tagóvodában eltérő módon kerülnek szervezésre.

Kakas tagóvoda

Egyéb rendezvények a csoportok tervezésének megfelelően kerülnek szervezésre, havi esemény naptár szerint.

Gyermekeknek szervezett EGYÉB programok és rendezvények

SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK: évi 3 alkalommal, ill. szükség szerint

• új szülőket tájékoztató,
• nevelési év nyitó őszi, és
• tavaszi (iskola választó).

Szülői Szervezetek elnökei

SZMK ÉRTEKEZLETEK

Óvó nénik:

Komlósné Bognár Mária (Marcsi néni)

Dancsiné Czeiner Edit (Edit néni)

Dajka néni:

Monoriné Dancs Éva (Éva néni)

Pedagógiai asszisztens:

Janovicsné Bálint Ágnes (Ági néni)

Névsor:

Születésnaposaink:

Napirend:

Hetirend:

Óvó nénik:

Bárányosné Szabó Zsuzsanna (Zsuzsa néni)
Bőhmné Széplaki Márta (Márti néni)

Pedagógiai asszisztens:

Majda Ágnes (Ági néni)

Dajka néni:

Vida Istvánné (Kriszti néni)

Névsor:

Születésnaposaink:

Napirend:

Hetirend: