Húsvéti népszokások

HÚSVÉT

Itt az április, a húsvét, tehát visszavonhatatlanul tavaszodik! De nem csak a tavasz beköszönte miatt kedveljük a húsvétot. Ilyenkor véget ér a negyven napig tartó böjt, és végre jóízűen nekieshetünk a sonkából, tojásból, újhagymából álló fenséges vacsorának. A legfinomabb sonka megszavazását mindenkinek a saját ízlésére bízzuk, de néhány húsvéti "leget" mi is merészkedtünk összegyűjteni. 

A tavasz legjelesebb ünnepét köszönthettük már március és április végén is. Az, hogy a húsvét nem esik mindig ugyanarra a napra, annak tudható be, hogy a feltámadás ünnepe úgynevezett "mozgó ünnep".

Legkorábbi és legkésőbbi húsvét

Megünnepléséről már a III. századból vannak adataink, azonban az ünnepet nem mindenütt tartották egy időben. A níceai zsinat - mint az összes többi keresztény ünnepek rendjét - határozta meg a húsvét napját is, 325-ben. A negyvennapos böjt lezárulását jelző ünnepet a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap kell tartani, amely március 22. és április 25. közé esik. Ez az időpont húsvét megünneplésére csak a VIII. század óta vált általánossá. Hazánkban az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint még négynapos volt a húsvét, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte az ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották. Az elmúlt kétszáz évben a legkorábban, azaz március 22-én 1818-ban ünnepelhettük a húsvétot, legkésőbb, vagyis április 25-én pedig az 1886-os és az 1943-as évben. Legközelebb 2008. március 23-án és 2011. április 24-én lesz húsvét vasárnapja közel a legszélső értékekhez.

Legérdekesebb népszokások

Húsvéthoz sokféle népszokás is kötődik. Ilyenek például a tavaszköszöntő rituálék, amelyek nagy része nem épült be a keresztény vallási ünnepekbe, leginkább a vidéken élők szokásaiként maradtak fenn. Egy ma is élő hagyomány szerint a böjt megkezdésekor, húshagyó kedden népi játékkal kell véget vetni a színes farsangi mulatságoknak. A negyvennapos böjt és a farsang egymással vívott küzdelmében Konc és Cibere vajda, a két szalmabáb áll ki egymás ellen. És bár a harc kimenetele minden évben előre tudható, mégis nagy népszerűségnek örvend: a legyőzött Cibere vajdát végigviszik a falu utcáin, majd elégetik és vízbe vetik, hogy elűzzék a betegséget és a szegénységet.  

(Cibere vajda és Konc király: a →böjt és a →farsang jelképes alakjai. - A vajda a böjt megszemélyesítője, neve az erjesztett gabonaléből, a ciberéből ered. A kir. a kövér, húsos ételek jelképe. A néphit szerint Vízkeresztkor és →húshagyó kedden párbajt vívnak, Vízkeresztkor Konc győz, s kezdődik a farsang, húshagyó kedden Cibere, s megkezdődik a böjt. E párbajt megjelenítő dramatikus játék egész Eu-ban ismert, Mo-on a 16. sz-tól jegyezték föl. Erdélyben még a 20. sz: is a farsangi szokások keretében szalmabábokkal játszották el küzdelmüket. É-Mo-n a nagyböjt végén Kiszileves és Sódor viadalként ismert, ekkor Sódor a győztes. U.Z. 

A böjti időszak alatt is élnek kisebb-nagyobb ünnepek a népi hagyományokban. A böjt kezdetét követő hatodik vasárnap - amelyet virágvasárnapnak neveznek - a zöldághordás vagy villőzés ünnepe. Ilyenkor, a termékenység elősegítésére a fiatal lányokat, menyecskéket ággal ütögetik meg. Szintén a fiatal hajadonokat érintő rituálé a nagypénteki mosakodás. A hajnali, friss folyóvízzel történő tisztálkodásnak bajelűző szerepet tulajdonítottak. Van olyan vidék, ahol ezen a napon kenyeret sütnek, amelyet a következő nagypéntekig megőriznek, vagy egy arra járó szegénynek, koldusnak odaajándékoznak. A feltámadás napját, húsvétvasárnapot sok országban egy hegy tetején állva szokás köszönteni: az egyik hiedelem szerint ugyanis a felkelő napban megláthatjuk a Krisztust jelképező bárányt, zászlóval. És ha már húsvétról van szó, nem maradhatnak ki a különböző tojásgyűjtő népszokások sem. Kecskemét környékén például a tojásütés vagy tojáskoccintás terjedt el. A lényeg, hogy két egymással szemben álló játékos kedvű jelölt összeüti a kezében lévő tojást, s akié épen marad, az a nyertes. Egy másik tojásjáték a labdázás, amelynek már komolyabb a tétje: aki a feléje dobott tojást leejti, még egy kerek évig nem találja meg a párját. A tojást jóslásra is használták. A rituálé szerint a tojást nagypénteken este feltörték, és egy pohárba csurgatták, majd másnap kiolvasták belőle, hogy mennyire lesz gazdag a következő évi termés. Egyes vidékeken a lányok húsvétvasárnap előtti éjszaka tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy így megtudják leendő férjük foglalkozását. A hiedelem szerint ugyanolyan foglalkozást űző férfi lesz a jövendőbelijük, mint amilyen azé, aki először átlépi a tojáshéjakat.

Oldalainkat 33 vendég és 0 tag böngészi