Jeles napok májusban

Május hónap neve a római Maja, a termékenység istennőjének nevéből ered. De hívjuk még: Ígéret havának – Tavaszutó havának és Pünkösd havának is. 
Májusban több ünnepet, jeles napot tartunk számon, és sok kedves, szép, régi eredetű népszokás is kötődik a hónap harmincegy napjának egyikéhez, másikához.

Május 1. - Munka ünnepe:
1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe. Eredete a régmúltra visszavezethető. Régen az egyház a Fülöp és Jakab apostolokat ünnepelte e napon, később Szent Józsefre, Jézus nevelőapjára emlékeztek e napon, míg 1891-ben a II. Internacionalé a munkások ünnepének nyilvánította május elsejét. Magyarországon (Buda-Pesten) először 1890-ben ünnepelték felvonulással ezt a nemzetközi munkásünnepet.

De ehhez a naphoz kapcsolódik még a májusfa állítása is (A székelyek jakabfának, hajnalfának, másutt májfának is nevezik).
Források szerint már a XV. Században szokás volt, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális.
A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. (Május elsejére virradóra szokás állítani a nagylányok háza előtt.)
A legények csoportokba verődve, éjszaka állítják, ami lehet sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág. Szalagok, kendők, virágok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá, néhol egy kis táblát is akasztanak rá, amelyen értékelik a lány „magaviseletét”. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik.

Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén „kitáncolják” a fát, vagyis a fát kidöntik táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett.
De szokás még a májusi virág küldése is. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül.

Május 4. - Flórián napja:
A tűzoltók védőszentje.
A legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző.

Fagyosszentek: Május 12 – Pongrác, Május 13 – Szervác, Május 14 – Bonifác napja:
Ókeresztény vértanúk napja. 
A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem ritkák az éjszakai fagyok. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el s védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.

Május 16. - Nepomuki Szent János (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe):
Cseh vértanú szent, a hajósok, vízimolnárok védőszentje.
Szobrait általában víz közelében állítják fel. Pl. Baján is található.
Ilyenkor zöld ágakkal, gyertyákkal díszítik fel, hajóra viszik és vízi körmenetet tartanak a tiszteletére. Ez az ún. Jánoska-eresztés.

Május 25. - Orbán napja:
A kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. Sokfelé szobrot állítottak neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá kérve tőle a bőséges szőlőtermést.

Pünkösd:
Időpontja változó (húsvét utáni 50. napon tartják) május 10-e és június 13-a közé eshet.
A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon.
Számos népszokás kapcsolódik hozzá pl. a "besspávázás", "törökbasázás", "rabjárás", a Pünkösdi királyné járás.

Az ünnephez kapcsolódnak időjárás-, és termésjósló hiedelmek is, ha ilyenkor esik, jó termés várható. A régi öregek e napokon zöld ágakat tettek az istállókra, a házakra, a kerítésre a gonosz szellemek ellen.

Jeles napok és népi megfigyelések

FEBRUÁR

2.- Gyertyaszentelő boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztén egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.

3.- Balázs napja

Balázs napja egészség-, termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és nem utolsó sorban a gyermekek balázsjárásának napja.

5.- Ágota napja

E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.

6.- Dorottya napja

Ez is időjárásjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.

10.- Skolasztka napja

Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

12.- Eulália napja

Szlavóniában a földművesek az évszázados tapasztalatok szerint úgy vélik, sőt biztosak benne, hogy az ekkor vetett mag jó termést hoz. Éppen ezért – ajánlják – igyekezzék is mindenki kihasználni az alkalmat.

14.- Bálint napja

A földművesháztartásokban mindenfele megindul a tavasz tevékenység, mert mint Topolyán hallottuk, Bálint napján megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét. Feketicsen is beszélnek a veréblakodalomról, ami már jó időt jelent. Meg is indul mindenfele a tavaszi munka a gyümölcsösökben: metszik a fákat, a szőlőt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Feketicsen azonban a további hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani.

15.- Fausztinus napja

A doroszlóiak mesélik, hogy már nekifognak a gyümölcsfák nyeséséhez, rendezkednek a szőlőskertben, gyümölcsösben, mert jó termést várnak a korai nyeséstől, munkától.

16.- Julianna napja 

Általános az a vélemény, hogy már jön a jobb idő. Ezt úgy fogalmazták meg: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának megengedését, a szebb, a jobb időt, a természet ébredését.

19.- Zsuzsanna napja

Egy kishegyesi adatszolgáltató szerint „Zsuzsanna pisálja el a havat, friss füvet hoz, s megszólaltatja a pacsirtát." – azaz már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok is úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad

22.- Üszögös Péter napja

A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban lévő Pétörnek ü székössége = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter – értelmesebbé téve a prédikációk során hallott szószerkezetet. A Winkler- kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.

28.- Román napja

E nap estélyén Székelykevén egyesek tüzet raknak az utcán, és átugrálják, hogy egészségesek legyenek, legyen végre szép idő. Mint Daradics Zsuzsa néni mondta, a tűzzel melegítették a márciust, a tavaszt, hogy ne legyen hideg. A tűzrakók, ugrálók nem csak férfiak, hanem fiatal menyecskék is.